Az apokaliptikus pusztító lovast látjuk közeledni hazánk felé több féle alakban. Fontos, hogy minél többen imádkozzunk határaink lelki, egészségügyi, fizikai védelméért.
Nagyböjtben vagyunk. Imádkozzunk naponta a fájdalmas rózsafüzérből legalább egy-egy tizedet kifejezetten hazánkért. Közösségeinkben be is oszthatjuk, hogy ki melyik tizedet imádkozza naponta.
Ajánljuk fel Magyarországot, ahogyan Szent István első királyunk, uralkodóink és egyházi elöljáróink tették ezt már számos alkalommal, különösen, amikor veszély fenyegetett, vagy hálából hogy sikerült túlélni a nagyobb csapásokat, amelyek hazánkat, népünket súlytották.
Imádkozzuk el egyénileg és közösségileg is időnként Esterházy Pál felajánló imáját Magyarország Nagyasszonyához, ajánljuk szívből magunkat, szeretteinket, hazánkat a Szűzanyának.
(Hogy a közösségben mondott imát egységesen imádkozhassuk együtt, azt segítik a tagolások)
Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária, /emlékezzél meg örökségedről, / melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István/ neked fölajánlott és végrendeletében neked hagyott. /Tekints kegyes arccal országodra/ és dicső érdemeid által légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. /Hozzád kiállottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak; / mert folyton-folyvást vigyázott éber szemed örökségedre, / ó mindörökké áldott Nagyasszonyunk! / Ezt mi biztosra vévén gyakran folyamodtunk hozzád /és tapasztalásból tudjuk, és bízvást el is mondhatjuk, /hogy egyedül szószólásod miatt áldott meg minket az Úr. / Ez a remény éltet most is, ez a bizodalom lelkesít, / hogy oltalmad szárnyai alatt keressünk menedéket, / mi, a te néped, örökséged és hű nyájad, / kik szentséges Fiadról vagyunk elnevezve, / különös pártfogásodért pedig hazánkat Mária országának hívjuk és valljuk. / Azért emeljük föl tehát hozzád szívünket, imádkozásra kulcsolt kezünkkel együtt, / hogy nagy alázattal kitárjuk színed előtt könyörgésünket. / Oltalmazzad is, esedezve esdünk, és védjed hatalmas pártfogásoddal / minden testi-lelki gonosz ellen édes hazánkat, / hogy mindenkor virágzó legyen Isten dicsőségére és néped vigasztalására. / Legyen eszköz benne a te esedezésed, hogy az Anyaszentegyházat, / vagyis a katolikus hitvallást idehaza és mindenütt széles e világon fölmagasztalás érje; / hazánk püspöki karának, a főpásztoroknak és az egész papságnak nyerj isteni segítő kegyelmet, / nekünk pedig, híveidnek, / tanulékony, engedelmes és az élő hit cselekedeteivel s gyümölcseivel bővelkedő szívet, / hogy meg ne nehezteljen szent Fiad reánk / és országát tőlünk joggal el ne vonja… / Légy minden bajos ügyeinkben szószólónk szent Fiadnál, / hogy az ő akaratja szerint rendezzük életünket / és téged mindenkor Nagyasszonyunknak, különös pártfogónknak valljunk / és tiszteljünk is életünknek minden napján. / Kelj fel tehát, édes jó Anyánk! Te uralkodjál felettünk / és szent Fiad, Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk. / Fogadd kegyesen hódoló szívünk esdeklését; /melyet ezúttal színed elé terjesztettünk, / hogy közbenjárásod ereje által megsegítve, / a jelen élet viszontagságai után a síron túl az örökkévaló boldogságra juthassunk. / Ti pedig, édes magyar hazánk védőszentjei: /Adalbert püspök, István, első király, / Imre herceg, Mór és Gellért püspökök, / László király, Erzsébet asszony, / nemkülönben boldog Margit, Kinga és Jolán, IV. Béla király leányai, / valamint boldog Márk, István és Menyhért kassai vértanúk, / Isten minden dicsőült szentjeivel együtt esedezzetek érettünk a mi Urunk Jézus Krisztusnál. Ámen.