- Miért vagyunk most együtt?
- Hogy imádkozzunk a Vatikánt éppen most elhagyó XVI. Benedek pápáért, a Katolikus Egyházért, és az új pápa megválasztására készülő bíborosokért
- Február 11 és 28 között XVI. Benedek pápa lemondása és a lemondás érvénybelépése között nagyon sok információ ért minket.
- Kiben-kiben másként csapódtak le ezek a pápa lemondásával és a “hogyan tovább?”-al kapcsolatos információk.
- Én most azt szeretném elmondani ezen a szentmisén, ahogyan ezek bennem összeálltak.
- Ez az utolsó szentmise, amelynek kánonjában még kimondhatjuk hivatalosan XVI. Benedek pápa nevét
- Miért mondott le a pápa?
- Maga így indokolja lemondását
- “A mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak.”
- Nem kételkedhetünk szavaiban.
- Az utolsó általános kihallgatáson így fogalmaz.
- “Az utóbbi hónapokban úgy éreztem, hogy erőm csökken és imáimban azzal a kéréssel fordultam folytonosan Istenhez, hogy világosítson meg döntéshozatalomban nem saját, hanem az egyház javát szolgálva. Lépésemet a döntés súlyosságának és újdonságának teljes tudatában tettem, mély lelki nyugalomban. Szeretni az egyházat azt jelenti, hogy nehéz, fájdalmas döntéséket is bátorsággal hozunk meg mindig az egyház javát szem előtt tartva, sosem a magunkét.”
- Hogy erőinek megfogyatkozásán túl mi volt lemondásának távolabbi hátterében, arról napvilágot láttak azóta különféle elemzések.
- Figyelemre méltó ezek közül egy Németországban élő erdélyi papnak az elemzése.
- Dr. Tempfli Imre elemzése
- A teljes cikk itt olvasható
- Az alábbiakban szószerinti idézetek következnek ebből az írásból.
- “Mi húzódik meg az utóbbi évek pápaellenessége mögött?” – teszi fel a kérdést
- Az Istenhit krízise
- Az erkölcsi krízis
- A keresztény Európa krízise
- A Katolikus Egyház krízise
- Az európai katolikus teológia krízise
- Ezeket mind részletesebben is kifejti idézett írásban a szerző.
- Konkrétabb okokat is megnevez
- A pápa támadói, akadályozói: a média, a “haladó katolikus teológusok”, a Vatikán kommunikációs gépezete
- “A pápa valamely intézkedését vagy szavait a nemzetközi média összefüggéseiből kiragadva hevesen bírálni kezdi. Ezután bekapcsolódnak a kritikába az ún. haladó katolikus teológusok. A Vatikán kommunikációs gépezete pedig késve és egyáltalán nem hatékonyan lép fel a pápa védelmében.”
- Ezekre a támadásokra konkrét példákat is hoz a szerző
- 1. kívülről, a médiát a kezükben tartók részéről
- Regensburgi beszéd
- “Egy a szövegösszefüggésből kiragadott részletet úgy tálalta fel a média a világnak, hogy azt a muzulmánok vallásuk elleni sértésnek fogták fel.”
- “A műfelháborodás olyan nagy volt, hogy a muzulmán világon futó tűzként szaladt végig egy erőszakhullám, amelynek sok helyen estek áldozatul ártatlan keresztények. “
- Williamson-ügy
- Le Febre követőinek egy csoportja ünnepélyesen kijelentette, hogy hisznek Péter primátusában, és katolikusok akarnak maradni. Erre 2009. január 21-én XVI. Benedek pápa visszavonta az ellenük korábban foganatosított kiközösítést.
- “A kiközösítés visszavonása nagy nemzetközi visszhangot keltett, mert az egyik püspök, az angol Richard Williamson a svéd televíziónak – fél évvel azelőtt adott – interjújában tagadta a holokausztot, a náci gázkamrák működését, és csak mintegy 200– 300 ezer zsidó áldozatról beszélt.”
- “A baloldali és liberális médiában a tudósítók folyton arról cikkeztek, hogy a pápa egy holokauszt-tagadó püspököt visszavett a Katolikus Egyházba, ezzel kimutatta „antiszemita” érzéseit.”
- “Williamson püspökkel készített interjú – 2008 augusztusában – a Piusz Testvériséggel kapcsolatban készült, annak felépítéséről, ügyeiről, tanításáról, személyi dolgairól. Az interjú nem volt valami érdekfeszítő, ezért készítői asztalfiókjukba tették. Amikor azonban híre ment, hogy a Vatikán 2009. január 21-én visszavonja a Testvériség négy püspökére mért kiközösítést, az interjú készítőinek eszébe jutott, hogy Williamson püspök pár mondatot a holokausztról is mondott. Eladták tehát a filmet a párizsi „Autre Cercle“ (A másik kör) homoszexuális egylet elnökének, és az január 18-án, azaz három nappal a kiközösítés visszavonása előtt robbantotta a bombát…”
- Pedofil ügyletek tálalása
- “Az, ahogyan a nemzetközi média megpróbálta belekeverni a pápát a különböző pedofilbotrányokba, valódi pápa-ellenes gyűlöletről, már meghaladottnak vélt egyházellenes harcról tanúskodott.”
- “2010 február közepén lépett a pápa: magához rendelte a 24 ír püspököt. Kemény volt a számonkérés. Éppúgy, mint a márciusban következő levél. A pápa elítélte a botrányos eseteket, együttérzését fejezte ki az áldozatok iránt. Majd rámutatott a hivatásukat eláruló papok, és a felügyeletet, illetve a szükséges egyházi büntetések alkalmazását elmulasztó püspökök felelősségére, felszólítva őket a következmények vállalására. Ezután felhívta a figyelmet azokra a mélyen húzódó okokra is, amelyek a botrányos esetek előfordulásához vezethettek. Végül konkrét intézkedéseket rendelt el, hogy hasonló esetek a jövő Katolikus Egyházában ne forduljanak elő.”
- Ez azonban a médiát már nem érdekelte
- Tovább folytatták a kampányt a pápa ellen: “miért nem mond le, hisz a bűnösök az ő „cégjének” az alkalmazottai; miért nem fizet a Vatikán az áldozatoknak kártérítést.”
- “Egyháziak által elkövetett szexuális zaklatások az eseteknek mindössze 1%-át tették ki (természetesen, ez is több, mint megengedett!), 99% a társadalomban és a családban történt. Miért nem foglalkozott a média arányukhoz mérten ezekkel az esetekkel is? “
- “A pedofilbotrányok után nem az állt a sajtó érdeklődése középpontjában, hogy hogyan lehetne a gyermekeket ezen túl ezektől a perverz visszaélésektől mind az egyházi, mind az állami, mind a privát intézetekben megóvni, hanem kizárólag az, hogy hogyan lehetne az Egyház legfőbb vezetőire rábizonyítani, hogy maguk is bűnrészesek? “
- 2. Belülről
- Bizonyos “haladó katolikus” körök részéről
- Ezeknek a mozgalma „Egyház 2011 – az újrakezdés éve” (Kirche 2011 – ein Jahr des Aufbruchs) címet viseli, s melyet február 4-én 143 német teológus írt alá. Véleményük ezekben a pontokban foglalható össze: 1. Az Egyház kormányzata legyen szinodális, 2. Legyenek nős papok és nőpapok, 3. Legyen megengedve az egyneműek házassága és az elváltak újraházasodása, 4. Az Egyház lazítson szigorú erkölcsein, 5. A liturgiát ne Róma normái, hanem minden közösség sajátosságai szerint ünnepeljük.”
- A vatikáni államgépezet, média részéről
- “Jelenleg a Vatikánban akadozik a kommunikációs gépezet. A felelősek nem magyarázzák meg idejében, mi az egyes pápai intézkedések célja, nem cáfolják meg azonnal a médiában megjelenő, sokszor téves értelmezéseket, és nem tiltakoznak azonnal a csúsztatások ellen. Ennek eredménye az, hogy a médiában – és sajnos sokszor az Egyházon belül is – a pápa tanítását sikeresen elhallgatják illetve félremagyarázzák.”
- Az hogy “akadozik a kommunikációs gépezet a Vatikánban” egy nagyon jóakaratú értelmezés. Bizony más értelmezés is elképzelhető…
- 3. A pápa elleni támadások mögött a kereszténység elleni támadások húzódnak meg
- Ezeknek a logikájáról már maga az Üdvözítő beszél: Megverem a pásztort, szétszéled a nyáj.
- Mt 26,31 – Akkor Jézus mondta: “Ma éjszaka mindnyájan megbotránkoztok bennem. Írva van: Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai.
- “Statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a támadások 70%-a világszerte a keresztények ellen irányul. És történik mindez a cinkos hallgatás az „értéksemlegesség” értelmében.”
- A világban ma a relativizmus diktatúrája van, ami ellen a pápa felemelte a szavát.
- Az az igaz, ami az egyén vagy egy csoport számára fontos. Mint ahogyan egyetlen egy vallás sem sajátíthatja ki magának a jogot az igazságra. Minden hitnek, minden vallásnak és minden meggyőződésnek egyformán van igaza. Ezt nevezi a pápa a „relativizmus diktatúrájának”…
- “Igaza van a pápának, amikor azt mondja: a fundamentalizmusnak és a laicizmusnak sarkalatos hibája az, hogy hadilábon állnak az értelemmel. A fundamentalizmusban a hit tagadja az értelmet, ezért erőlteti a vallást erőszakkal a másikra. A laicizmusban az értelem tagadja a hitet, és ezért erőlteti a vallástalanságot a másikra. Egyik sem jó. A hit és az értelem mindig kéz a kézben kell, hogy járjon.”
- Miután a szerző szólt az Indiai keresztényüldözésről, a mohamedán országokban tapasztalható keresztényüldözésre mutat rá
- “Még nagyobb a keresztényüldözés az iszlám országokban. Az „Open Doors“ nevű, vallások fölötti segélyszervezet, tavaly évi beszámolója szerint mintegy 100 millió keresztényt üldöznek világszerte vallása miatt. Ez az üldözöttek 70%-át teszi ki! Az első tíz keresztényüldöző ország közül nyolcban muzulmán a hivatalos vallás! A keresztények az arab országok majd mindenikében csak másodrangú állampolgárok. Halál sújtja azokat, akik az iszlámról a keresztény vallásra térnek, a keresztényeknek nem szabad templomot építeniük, nem szabad nyilvánosan a vallásukat gyakorolniuk.”
- Mit fejezett ki a pápa lemondásával?
- Ennek több értelmezése lehetséges
- A fáradtságon, öregségen kívül minden bizonnyal van ennek más oka is.
- Maga is utalt rá az utolsó általános kihallgatáson, hogy döntéshozatala nem a saját, hanem az egyház javát szolgálta.
- Az eddigi elemzésekhez hasonló gondolatokra jut a Magyar Kurír honlapján megszólaltatott civil fiatal katolikus munkatárs
- Mást is megszólított ez az értelmezés, ma elküldte. Érdemes akár meg is nézni.
- https://youtu.be/KlFNUvtUOck?si=91xxicdY-bzCwCL4
- Eszerint: “Az egyház, Isten elgondolása az emberről, az igazság ma ostrom alatt áll.”
- Ez egy helyzetértékelés, amit a szentatya egy drámai lépéssel húzott alá.
- Az ő döntése felveti azt a kérdést is, hogy “én ebben az ostromállapotban hogyan állok Krisztus mellett?”
- Lemondásával a szentatya úgy gondolhatta, hogy ilyen időkben, ilyen körülmények között az ő szolgálata nem folytatható tovább.
- Dr. Tempfli Imre elemzésében nemcsak az Istenhit kríziséről, nemcsak erkölcsi krízisről, nemcsak a keresztény Európa kriziséről beszél, hanem a Katolikus Egyház krizi
séről is.
- Nyugodt körülmények között végelgyengülésben meghalhat egy pápa
- De ezt a luxust ma nem engedheti meg magának.
- Az a következtetést lehet levonni, hogy ilyen hangsúlyos, a pápáktól eddig szokatlan cselekedettel hívja fel a pápa a figyelmet arra, hogy nagy baj van az világban és az Egyházban is. Rákényszeríti lemondásával az egyházat, a bíborosok testületét, hogy foglalkozzanak ezekkel a bajokkal, mintegy azt mondva: “Eddig az én vállamon voltak ezek a terhek. Érezzétek meg, hogy ezek a ti vállaitokon is ott vannak!”
- Ez a lemondás a hit évében történt
- igen próbára teszi a hitünket is
- nemcsak ez a lemondás, hanem még inkább az, ami utána jön
- Mi az, ami megkülönbözteti a katolikus vallást a többi keresztény vallásoktól?
- A pápa személye
- Ebben eddig biztonságban tudhattuk magunkat: az utóbbi pápák olyanok voltak, akik védelmezték, és jól elénk tárták a katolikus hitet
- Jézus Eucharisztiában való valóságos jelenlétének a hite
- Szűz Mária tisztelete
- Komoly a veszélye annak, hogy egy nem odavaló személy megválasztásával a katolikus hitnek ezt az első fundamentumát ássák alá
- Erre a veszélyre utal többek között a vatikáni Államtitkárság február 23-i közleménye
- “Az évszázadok során a bíborosoknak sokféle nyomással kellett szembenézniük, amelyeket az egyes választókra és magára a Kollégiumra gyakoroltak. Ezeknek a nyomásoknak a célja az volt, hogy befolyásolják a bíborosok döntéseit, azokat politikai vagy világi logikák szerint alakítsák. Ha a múltban az ún. hatalmak, vagyis az államok voltak azok, amelyek érvényre akarták juttatni befolyásukat a pápaválasztáskor, ma a közvélemény súlyát próbálják latba vetni, gyakran olyan értékelések alapján, amelyek nem veszik figyelembe az egyház ez időszakának tipikusan spirituális aspektusát. Elítélendő, hogy a konklávé idejének közeledtével, amikor a választó bíborosok arra kapnak meghívást, hogy lelkiismeretben és Isten előtt, teljesen szabadon kifejezzék választásukat, megsokszorozódik olyan hírek terjesztése, amelyeket nem ellenőriztek, vagy ellenőrizhetetlenek, sőt egyenesen hamisak. Ezzel súlyos károkat okoznak személyeknek és intézményeknek.”
- Ebben a nyilatkozatban a közvéleménnyel való manipulálásról van szó
- Eszerint valaki, vagy valakik manipulálni igyekszenek
- vagyis saját céljaikat akarják megvalósítani, amelyek nem egyeznek a vallásos emberek, a katolikus emberek céljaival, sőt ellentétes azokkal.
- Mi a legfőbb feladatunk, mire hívj fel az Államtitkárság közleménye a figyelmet?
- “A katolikusok ezekben a pillanatokban minden eddiginél jobban arra összpontosítanak, ami a lényeges: imádkozzanak Benedek pápáért, imádkozzanak, hogy a Szentlélek világosítsa meg a Bíborosi Kollégiumot, imádkoznak az új pápáért, bízva abban, hogy Péter hajójának sorsa Isten kezében van.”
- Imádkozzunk azért, hogy a bíborosok tényleg az előzőkhöz hasonló pápát válasszanak!
- De olyan világot élünk, amelyben résen is kell állnunk!
- nemcsak papoknak, püspököknek, hanem minden kereszténynek!
- Óvatosan, de józanul fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mi van akkor, ha mégse az előzőkhöz hasonló pápa lesz?
- Sokan nem akarnak ebbe belegondolni, még kevésbé gondolataikat nyíltan kimondani
- Ezen a ponton emlékeztetni kell arra, hogy a katolikus hit nem vak engedelmesség, még ha a mai áldemokratikus, valójában diktatórikus szellem ezt is próbálja sugallni.
- Bizalmat kell szavazni az új pápának!
- De azt a lehetőséget sem lehet kizárni, hogy a manipulátorok elérik céljukat, és egy nem olyan pápa kerül a trónra, aki nem elődei hagyományát folytatja, hanem enged a világ nyomásának.
- Ez a lehetőség egy nagy belső megoszlás, egy eddig még nem tapasztalt egyházszakadás árnyékát vetíti előre, sok zűrzavart, szenvedést, üldöztetést.
- Ha ebbe is belegondolunk, bizony van miért imádkoznunk, van miért engesztelnünk!
- Az egyháztörténelemnek, a pápaság történetének voltak már mélypontjai
- Egyik ilyen volt a reneszánsz pápák időszaka.
- Ennek a korszaknak az elemzéséből von le egy fontos következtetést August Franzen német egyháztörténész magyarul is megjelent könyvében
- “A Szentszék szent marad akkor is, ha egy nem szent pápa ül a Szentszékben”
- Agapé, Szeged, 1998.
- Mikre kell figyelni?
- Figyelni kell, hogy az új pápa a másik két megkülönböztető jeggyel hogy bánik.
- az Eucharisztiával, és a Mária tisztelettel
- Figyelni kell arra, hogy hogyan bánik a Bibliával, és az egyház hitével
- Az Egyháznak van egy 2000 éves hite, amelyet az előző pápák, különösen II. János Pál és XVI. Benedek pápa világosan kifejtettek
- Pál apostolnak van egy nagyon kemény kijelentése:
- „…akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen! Amint már kijelentettük, most újra megismételjük: Ha valaki más evangéliumot hirdet nektek, mint amit tőlünk hallottatok, átkozott legyen!” (Gal.1, 8-9.)
- Nincs okunk a kétségbeesésre abban az esetben sem, ha egy nem szent pápa kerülne megválasztásra!
- A Szentszék szent marad akkor is, ha egy nem szent pápa tölti be, akkor is, ha uram bocsá’ maga az antikrisztus, vagy az ő embere ülne a pápai trónra
- Ez biztos sokak számára, főleg az igaz Krisztus-követők számára nagy szenvedésekkel járna.
- De az Egyház bírja alapítójának ígéretét
- Mt 16,18 – Én pedig mondom neked: Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta.
- A XVI. Benedek pápa melletti szimpátiának sok jelét tapasztalhattuk az elmúlt két hétben.
- Ennek egy kedves megnyilatkozása a castelgandolfoiak nyilatkozata
- A híradásokban ez szerepelt
- Castelgandolfo utcáin nagytakarítást tartottak, a házakat és boltok kirakatait is feldíszítették a XVI. Benedeket éltető és búcsúztató transzparensekkel. “Nálunk jobb helyre nem tudna jönni, mi vigyázunk a pápára, ahogyan eddig is tettük!” – nyilatkozták a castalgandolfóiak az olasz sajtónak.
- Tegyük ezt mi is érte mondott imáinkkal, virrasztásunkkal!
2013-03-01