Mária istenanyasága 2017.

és arról is ír, hogy „e két pillanat botrány a modern kori ember számára.”

• Miért botrány?
  • Azért, mert „a mai ember úgy gondolkodik, hogy Isten hatékony lehet az ideákban és gondolatokban, a szellemi valóságban – de nem az anyagvilágban. Ez megzavar. Itt nincs helye Istennek.

De éppen hogy erről van szó: hogy Isten Isten, és nem csak ideák között él.”

A mai ember büszke az anyagi világban való teljesítményére. Mivel ezen a területen, a technikában a korábbi évszázadok teljesítményeihez képest szinte csodákat alkot, elbízta magát. Függetlenítette magát Istentől.

„Az igazi kérdés az, hogy: vajon az anyag is Istené-e?

Ha Istennek nincs hatalma az anyag felett is, akkor bizony nem Isten.

E két esemény, Jézus Szűztől való születése, és feltámadása éppen ezt bizonyítja, hogy isten ura az anyagnak is.

E két esemény, e két pillanat — a szűztől születés és a valóságos feltámadás a sírból — a hit próbaköve

• Isten Jézus Krisztus fogantatásával és feltámadásával új teremtést nyitott meg

Jézus fogantatása és születése Szűz Máriától ezért a hitünk alapvető tétele és a remény fénylő jele” – fogalmaz Benedek pápa

Ma Mária Istenanyaságát ünnepeljük

• Az Ő Istenanyaságában „engedelmessége az, ami ajtót nyit Istennek.” Isten Szentlelke teremti benne a gyermeket.

És itt új teremtésről van szó

• „A Szentlélek Mária engedelmességének ajtaján át teremt, így Jézus az új Ádám, új kezdet a Szűztől, aki teljesen átadja magát Isten akaratának.

Így történik az új teremtés, amely egy ember, Mária szabad igenjéhez köti magát.

Az emberiség csendes, kusza álmai az új kezdetről ebben a történésben váltak valóra — olyan valósággá lettek, amilyet csak Isten teremthetett.”

• Benedek pápának ez a kifejezése, hogy „kusza álmok”, azokra az elképzelésekre utalnak, amelyek mutatnak némi hasonlóságot a Szűztől való születéssel, és aminek alapján próbálták megmagyarázni ezt hittitkot beillesztve azt más vallásokban lévő párhuzamok világába.

Az ember próbált kapcsolatot teremteni Istennel. Erről tanúskodnak a különféle vallások.

És több vallásban is vannak olyan mozzanatok, amelyek felületesen szemlélve hasonlóságot mutatnak a szűzen való születéshez

Benedek pápa számba veszi és értékeli ezeket a hasonlóságokat, és rámutat ezeknek  a bibliai eseménytől való különbözőségére is.

Más vallásokban való párhuzamok

• Az egyiptomiaknál az szerepel, hogy a fáraók az istenek által nemzett személyek
  • Mi volt ennek a funkciója?
    • Itt „az uralkodó kultuszának teológiai legitimációjáról van szó, politikai teológiáról, amely a királyt az isteninek a szférájába emelni,” s így magyarázza meg, teszi elfogadhatóvá az emberek előtt uralkodását.

Görög-római mitológiában  párhuzamnak vélték a szentírástudósok, illetve a felületes szemlélők pl. Zeusz kapcsolatát Alkiménével, amelyből Heraklész származott volna, illetve Zeusz kapcsolatát Danaéval, amelyből Perszeusz jött volna a világra

Vergilius 4. eklogája Jézus születése előtt 40 évvel keletkezett

• „A költő ebben a versben egy új, hatalmas világrend születését hirdeti meg a „sértetlentől”  kiindulva (ab integro). Iam redit et virgo – Eljön a Szűz ismét.”  Új nemzedék száll le a magas égből. Fiú születik, amellyel a „vaskor” véget ér.”

Mi ennek a versnek az értelmezése?

• „Egészében az antik világképből vett elképzeléssel van dolgunk: háttere a korszakok körforgásának és a sors hatalmának tana.

Ezek a régi elképzelések azonban friss aktualitást nyernek az Augusztus császár nevéhez köthető várakozásban, hogy most eljött egy nagy korszakváltás ideje.”

• Az Augustus korabeli aranykor, a pax romana ideológiájának a megfogalmazásáról van itt szó: „most végre biztosan eljön hosszú békeidő, új világrend érkezik. Ebben reménykedtek akkor sokan…

Az újdonság várásának ehhez a hangulatához tartozik a Szűz alakja is, aki a tisztát, a sértetlent, az újrakezdés jelképezi.

S ehhez tartozik a várakozás egy fiúra is, az „isteni hajtásra”

a Szűz és az isteni fiú alakja valamiképpen az emberi reménykedés ősképeihez tartozik” – írja Benedek pápa

Ő nem ír  róla, de ide hozhatjuk a magyar mondavilágból Álmos születését. Vannak olyanok, akik nem pusztán a mondák szintjén kezelik ezeket az elbeszéléseket, hanem történelmi sőt teológiai következtetéseket is levonnak. Emese álmát Mária szeplőtelen fogantatásához társítják.

A magyar fejedelmek származási vonala Anonymus szerint:

•      Nimród– Hunor – Etele – Ügyek (felesége Emese) – Előd – Álmos – Árpád

Anonymus szerint a már várandós anyának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt.

Itt egy eredetmondáról van szó, amelyet lehet még tovább magyarázni, értelmezni, de erre is vonatkozik Benedek pápa következő értelmezése.

„Sem az egyik, sem a másik esetben nincs szó Jézus szűztől születése elbeszélésének valódi párhuzamáról… Az elképzelések közti eltérések olyan mélyrehatóak, hogy igazán nem beszélhetünk valódi párhuzamokról.

• Az evangéliumi elbeszélések teljes mértékben megőrzik az egy Isten egyetlenségét és a végtelen különbséget Isten és teremtménye között.

Nincs keveredés, nincs félisten.

Egyedül Isten teremtő szava hoz létre valami újat. Jézus, aki Máriától születik, egészen ember és egészen Isten, mindkettő keveredés és szétválasztás nélkül, ahogy a Khalkédóni hitvallás 451-ben pontosítja majd.”

Ugyanakkor Máriáról kialakult már kezdetekben az a meggyőződés is, hogy Ő Istenanya, amely később dogmatikai megfogalmazást is nyert.

• Jézus egy személyben Isten is és ember is
• Az istenség és az emberség benne szétválaszthatatlanul egy
• Ezért mondható Mária Isten anyjának is.
• És ezért lehet Istennél olyan hatékony közbenjáró
  • Ha Istentől kérünk valamit, a legbiztosabban Márián keresztül nyerjük el

Ő a leghatékonyabb védelem a gonosz lelkek támadásaival szemben is, mert neki adatott a hatalom már az ősevangéliumban, hogy sarkával széttapossa a kígyó fejét

És a Szűzanya szüli meg bennünk is Jézust. Ő a bennünk megszülető Jézusnak is az édesanyja.

• Csak ha Jézust magunkra öltjük, lehetünk igazán kedvesek Isten előtt, ahogyan az angyalok karácsonyi éneke zengi: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a „tetszés embereinek”, vagyis azoknak, akik hasonlóvá válnak a karácsonykor megszületett gyermekhez. Csak így tölthet el minket, és lehet tartós bennünk a karácsony békéje, ha kiformálódik, megszületik bennünk is Jézus.