A5

Beküldve: Vasár- és ünnepnapokra

Betegség miatt nem mondhattam el ma ezt a prédiációt. Elmondom hát mindenkinek, akihez ezen az útol eljut...

 

Az egyház 2000 éves történelme során soha nem volt nagyobb nyomás a világhoz való alkalmazkodásra, mint ma.

  • És ez a nyomás most nemcsak kívülről jön, hanem belülről is.

Isten alapvető törvényeinek, még a Tízparancsolatnak az érvényességét is kétségbe  vonják, amiről Jézus a mai evangéliumban beszél.

 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni.

  • Bizony mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből sem egy i betű, sem egy vessző, hanem minden érvényben marad.

Azokat, akik megtartják a parancsokat, és azok betartására tanítják az embereket, azokat Jézus megdicséri. Azokat, pedig akik ezek megszegésére buzdítanak, kárhoztatja.

Itt hozzá kell tennünk, hogy Jézus az erkölcsi törvényekről beszél, amelyről a Tízparancsolat szól.

  • Ennek betartását kérik számon és hirdetik elevenen a próféták minden korban.

Az ószövetség rituális törvényeit, az áldozatbemutatásra vonatkozó törvényeket Jézus eltörölte, ezek helyébe a saját áldozatát állította, amelynek a megújítása, jelenvalóvá tétele minden szentmise.

A Tízparancsolatból Jézus a mai evangéliumban hármat emel ki. A ne ölj, ne paráználkodj, ne törj házasságot, és a ne hazudj parancsokat.

  • Az 5. és a 6. parancs, valamint a kilencedik az életet védik, a 7. pedig az emberek közötti kapcsolatokat.

Jézus mindegyiket magyarázza, értelmezi, pontosítja

Az életet védi az 5., a ne ölj parancsolata.

  • Jézus rámutat arra, hogy az ölés, gyilkolás tilalmának a körébe nemcsak a kifejezett tettek tartoznak, hanem a meg nem fékezett indulatok is, mindenek előtt a harag. Továbbá a durva, ítélkező beszéd is.
    •  Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: ,,Te esztelen!'', méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: ,,Te istentelen!”, méltó a kárhozat tüzére.

Jézus a kibékülés, kiengesztelődés fontosságára hívja fel a figyelmet, és a békülékenységre

  •  Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat.

Ellenfeleddel szemben légy békülékeny!

A kiengesztelődés, a bocsánatkérés és megbocsátás fontosságáról a Miatyánkban is beszél. Azt mondja, ez az Istennel való kapcsolatunkat is meghatározza.

  • Bocsásd meg a mi vétkeinket, amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

És azt is mondja, hogy ha mi nem bocsátunk meg az ellenünk vétőnek, akkor Isten sem bocsát meg nekünk. Nem tudjuk befogadni az Ő bocsánatát.

Jézus az ellenségszeretetre is buzdít másütt is.

  • A mai evangéliumban kimondott szavaival: legyünk békülékenyek.

Ez azt is jelenti, hogy imádkozzunk ellenségeinkért is, ne akarjunk kárt okozni nekik  -  se tettel, se szóval (vagyis ne átkozódjunk), hanem a javát akarjuk ellenségeinknek is, rosszindulatú szomszédainknak is, azoknak is, akik megkárosítanak minket, akik rengeteg kellemetlenséget és fájdalmat okoznak.

Ha tudunk megbocsátani, bocsánatot kérni, kiengesztelődni, ellenségeinknek is jót kívánni, meggyógyulunk sok betegségünkből, és még boldogok is leszünk.

  • Hallottuk a zsoltárban: Boldogok, akik Isten útján járnak,  és törvényét követik

Ugyancsak az életet védi a 6. és a 9. parancsolat is, amiről Jézus a mai evangéliumban beszél, családunk, házastársunk, gyermekeink boldogságát, mindazokét, akikkel kapcsolatban szexuális vágyaink elszabadulhatnak.

  • És itt is nemcsak magukat a tetteket, a parázna cselekedeteket és a házasságtörést ítéli el Jézus, hanem, már a szexuális vágyak jelentkezésénél, felébredésénél közbelépésre szólít.

Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett vele.

A mai világ a vágyaink kielégítésére bátorít - mindenféle vágynak, köztük a szexuális vágyaknak a kielégítésére is.

Jézus szavai ezzel szemben nagyon kemények

  • Ha a jobb szemed bűnre visz, vájd ki, és vesd el magadtól. Jobb neked, ha elvész egy testrészed, minthogy egész tested a kárhozatra kerüljön. Ha a jobb kezed visz bűnbe, vágd le azt, és vesd el magadtól. Mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, minthogy egész tested a kárhozatra jusson.

Ezeket nyilván nem szó szerint kell érteni.

De a bűnökkel való radikális szembefordulást igenis ki kell belőlük olvasnunk.

És szól itt Jézus a házasságtörésről is és az újraházasodásról és a szexuális együttélésről is, amely területeken ma gátszakadás történt.

  • Aki elküldi feleségét, okot ad neki a házasságtörésre, és aki az elbocsátott nőt veszi feleségül, házasságtörést követ el.

Jézus tanítása nyomán az egyház így definiálja a házasságot

  • Egy szabadállapotú férfinak és nőnek életre szóló szövetsége, hogy egymást segítség, gyermekeknek adjanak életet és azokat fel is neveljék. A házasság természete szerint felbonthatatlan. Jézus mondja, hogy Mózes keményszívűségetek miatt engedte meg a válást, de kezdetben nem így volt.

Az egyház értelmezi Jézus szavait, és benne van az esketési szertartásban is: amit Istene egybekötött, azt ember szét ne válassza.

Az élettársi kapcsolatokat, a házasságkötés nélküli együttélést, még kevésbé az azonos neműek együttélését az egyház nem tekinti házasságnak, és nem áldja meg. Sokan a külső cécó, az ünnepélyesség céljából rendeznek fényes templomi esküvőket is.

  • És ha a sürgető idő miatt nem volt megfelelő jegyesoktatás, utólag kiderülhet, hogy létre se jött a házasság.

Ezt viszont rendezni lehet, de egyházi bíróság előtt.

Csak ha az egyházi bíróság kimondta, hogy az egyházilag is megkötött házasság érvénytelenségét - megállapítva így a szabad-állapotúságot, csak akkor köthető újabb házasság.

Ha ezek a felételek nincsenek meg, ha egy fiú és egy lány, egy férfi és egy nő csak együtt élnek, akkor nem járulhatnak szentáldozáshoz, és nem kaphatnak feloldozást se, mert tartós bűnös állapotban élnek.

Ugyanez érvényes a 2. vagy x-edik házasságban élőkre és még inkább az azonos neműek együttélésére.

Aki eltitkolja az ilyen jellegű kapcsolatait a gyónásban és így kapna feloldozást, az a feloldozás érvénytelen. Ebben az esetben szentségtörő gyónásról van szó.

És aki így járulna szentáldozáshoz, azt nem gazdagítani fogja a szentáldozás, hanem csak még nagyobb lelki kárát okozza.

Akik ilyen kapcsolatokban élnének, azok imádkozhatnak, járhatnak szentmisére, részt vehetnek szentségimádásokon is, de nem áldozhatnak.

  • Az imádság, a szentmise és a szentségimádás úgy válhat lelki javukra, ha azért imádkoznak, hogy Isten segítse őket, hogy rendeződjenek ezek a kapcsolataik.

A szexualitással, a házasságtöréssel kapcsolatos parancsok mind az ember javát szolgálják. Nem az örömtől, a boldogságtól akarják megfosztani az embert, hanem védik magát a férfit és a nőt, és a születendő gyermeket is.

  • A legtöbb úgynevezett "védekezés" abortív jellegű, a már megfogant magzat beágyazódását akadályozza, tehát akik ezek használatát ajánlják, gyilkosságra biztatnak.

Vajon ilyen jellegű kérdéseket végig gondolják-e maguk a keresztények is? Vagy pedig csak sodródnak az árral?

Jézus még egy témáról szól a mai evangéliumban, az emberi együttélést, az emberi kapcsolatokat alapvetően meghatározó parancsról, az igazlelkűség parancsáról

  • „Hallottátok továbbá, hogy a régieknek ezt mondták: Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet! Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek!”

Itt erről a kérdésről van szó: Mennyire bízhatok meg a másikban, a páromban, a szüleimben, a gyermekeimben, a barátaimban, az üzleti partnereimben

A bizalom az emberi együttélés sarkköve.

  • Megbocsátani megbocsáthat az ember többször is -  erre buzdít Jézus a héber nyelv túlzó kifejezésével: akár hetvenszer hétszer is naponta. De bizalmat a sokszori becsapás, megcsalás után már nehezebben tud ajándékozni az ember. Megromlanak, tönkre mennek az addig életet adó kapcsolatok. A bizalom újra építése nagyon nehéz.

Az újbóli, ismételt bizalom adásra nem igen biztat minket külön Isten. De az őszinteségre, az egyenességre igen.

  • Legyen a ti beszédetek ,,igen, igen, nem, nem''; ami ennél több, az a gonosztól van.

Ha az ember ilyeneket hall: „őszintén mondom”, vagy „becsszóra”, vagy „Isten bizon”, akkor már eleve gyanakodni kezd: miért mondja? Azért, mert egyébként nem szokott őszinte, vagy becsületes lenni?

Az őszinteség, az igazmondás parancsa persze nem jelenti a titkok elárulását, kifecsegését.

Azt kell mérlegelnünk, hogy kire milyen információ tartozik.

Vannak emberek, akik akkor is hazudnak, amikor kérdeznek. Lerí a viselkedésükről, hogy nem őszinték, hátsó szándékaik vannak.

Vannak viszont olyan emberek is, akik ügyesen ki tudnak térni az illetéktelenül kíváncsiskodó kérdések elől, annyit mondanak csak, amit éppen kell. Ahogy a szólásmondás tartja: mérget lehet venni a szavaikra, annyira megbízhatók.

Ezt kellene eltanulni tőlük.

Istentől pedig azt tanulhatjuk el az eddigieken kívül a mai vasárnapon, amire a válaszos zsoltár biztat

  • Azt, hogy az Ő törvényei értünk vannak, akárcsak a KRESZ szabályai,  a mi célba érésünket, boldogságunkat akarják.

Boldogok, akik Isten útján járnak, és törvényét követik

Nyisd meg szememet, hogy meglássam törvényeid csodáit.

Uram, igaz utadra taníts meg engem, törvényedet mindig megtartom.

Adj belátást, hogy törvényedet, megtartsam, és kövessem egész szívemmel.