A mai ünnep zsoltára és szentleckéje ugyanarról szól.

·    A zsoltárválasz: „Íme, eljövök, Uram, hogy megtegyem a te akaratodat.”

A szentleckében ezt olvassuk: „Testvéreim! Lehetetlen, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el. Ezért nyilatkozik így Krisztus, amikor a világba lép: Áldozatot és ajándékot nem kívántál, hanem emberi testet alkottál nekem. Nem kedves előtted az engesztelő és égőáldozat. Ezért így szóltam: Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat, amint a könyvtekercsben rólam írva van.”

Felismerték az emberek az ószövetségben fokozatosan, hogy az Isten szavának, akaratának való engedelmesség az igazi áldozat, a valódi istentisztelet.

·    XVII. Benedek  pápa rámutat arra, hogy ez a folyamat, az emberiség gondolkodásának az átalakulása, nemcsak a választott nép életében, a Bibliában követhető nyomon, hanem „a görög világban is egyre sürgetőbben átérezték az állatáldozatok elégtelenségét, amelyre Istennek nincs szüksége...”

Így megfogalmazták a „szóbeli áldozat” gondolatát”, amely szerint „a valódi kultusz (vagyis az igazi istentisztelet) az imádság, az emberi szellem megnyílása Isten előtt, az Istennek való engedelmesség.

A Názáreti Jézus személyében eljött, az évezredekkel korábban megígért Megváltó, aki maga Isten. Ő megmutatta, elénk élte, meg is valósította az igazi engedelmességet, és ezáltal a kiengesztelődést, Isten és az emberiség összebékítését, kapcsolatának az elrendezését. Ő, az „Isten Báránya” magára vette, ezáltal elvette a világ bűneit.

A mai napon Jézus világba lépésének a kezdetét ünnepeljük, az Ő Szentlélektől való fogantatását.

Isten rábízta a saját egyszülött Fiát a Szűzanyára.

·    És a Szűzanya méhében kibontakozott, kifejlődött Jézus. Majd világra szülte őt, bemutatta a Templomban a Mennyei Atyának és vele volt a megváltás művének minden állomásán. Neki ajánlotta őt akkor is, amikor szent testét levették a keresztről és Pietaként utoljára ölében tartotta.

A Mennyei Atya rábízta egyszülött Fiát a Szűzanyára. És Jézus a keresztről rábízta Jánost és benne minden embert a Szűzanyára.

Most, amikor mi is rábízzuk magunkat a Szűzanyára, neki szenteljük magunkat, akkor a Mennyei Atya és Jézus mozdulatát ismételjük meg.

·    Miután Jézus beteljesítette földi küldetését, és miután az éppen megszületett egyházát is Édesanyjára bízta, felvette őt testestül-lelkestül a mennybe és ott az egész mennyország királynőjévé koronázta.

·    Nemcsak a szentek és angyalok királynőjévé, hanem - gondoljunk bele ebbe a szinte felfoghatatlanba - egy földi embert a Szentháromság királynőjévé is koronázták.

·    Mária a Mennyei Atya legkedvesebb leánya. Egy igazi atyának az ő saját lánya királynő számára.

·    Jézus a királyok királya, édesanyja az anyakirályné

·    És Mária a Szentlélek mátkája - ma ünnepeljük ezt - ketten adnak életet a királyok királyának.

Amikor mi most önmagunkat Szűzanyának szenteljük, akkor egyúttal a Szentháromságnak is szenteljük, és azoknak is, akik velük együtt a mennyben vannak, a szenteknek és az angyaloknak.

Úgy is fogalmazhatjuk, hogy ez a Szűzanyának való odaszentelődésünk nemcsak a Neki való odaszentelődés, hanem a Szentháromságnak, a szent angyaloknak, és a mennyország szentjeinek való odaszentelődés is.

Az előző kiengesztelődési találkozón októberben a szent angyaloknak szenteltük magunkat, majd azt követően a Szent Anna réten az összes szenteknek. A szűzanyának való odaszentelődés szövege mellett megismételjük ezt az angyaloknak való odaszentelődést is: annak a szövegét is elmondjuk.

·    A szentelésben képszerűen kifejezve olyasmi történik, mint ezen a képen. A piarista kispapok kezükben tartják lángoló szívüket, és a Szűzanyának nyújtják. Ő pedig tovább nyújtja a Szentháromságnak és a mennyei szenteknek és angyaloknak.

Így ők tudnak a szívünkkel mit kezdeni. Bele tudják tenni mindazokat a kegyelmeket, erényeket, amelyeket ők a Szentháromság kegyelméből különösen kidolgoztak magunkban, ami az ő sajátjuk.

Hadd hozzam erre példának Magyarország őrangyalát, akiről oly sok helyen esik szó, a legismertebb módon talán Szent Pio atyánál. „Ha tudnák, hogy milyen hatalmas őrangyaluk van, többet imádkoznának hozzá!”

Magyarország őrangyala

·    Az Istennek való önátadás angyala. Az az angyal, aki a Jelenések könyvének 8. fejezetében és az I. un. Római Misekánonban is szerepel.

·    A kánon szerint ő az, aki felviszi imádságainkat Isten oltárára. „Könyörögve kérünk, mindenható Istenünk, szent angyalod vigye áldozatunkat mennyei oltárodra isteni Fölséged színe elé, hogy mi, akik erről az oltárról Fiad szentséges testében és vérében részesülünk, minden mennyei áldással és kegyelemmel elteljünk.”

Ugyanezt fejezi ki a Jelenések könyvének 8,3-5 verse. „Jött egy másik angyal, megállt az oltár előtt, aranyfüstölő volt nála. Sok tömjént kapott, hogy az összes szent imádásával tegye az aranyoltárra, amely az Isten trónusa előtt állt. Az angyal kezéből a tömjén füstje a szentek imádásával felszállt az Isten elé.”

Ugyanakkor apokaliptikus szerepe is van ennek az angyalnak. Az 5. vers így folytatódik: „Most az angyal fogta a füstölőt, megtöltötte az oltár parazsával, és leszórta a földre. Erre mennydörgés, égzengés, villámlás és földrengés támadt.” Utána következnek a harsonákat megfúvó angyalok a Jelenések könyvében.

Egy papi angyal, az Istennek való önátadás angyala. Egy égő, lángoló angyal, hiszen csak égő, lángoló szeretettel lehet az Istennek való önátadást akár az életünkkel is megpecsételni.

Mária, ha királynő, akkor birodalma, sőt birodalmai is vannak. Ez az angyal Mária lelki birodalmának az angyala, a legvégsőkig elmenő isteni szeretet angyala. Azt a szeretetet hordozza, amely Jézusban volt, és amire minket is biztatott. „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!”  Az ő általa izzóvá, lángolóvá vált emberek szeretik a kereszt szépségét, az áldozathozatal békéjét. Ők szeretetük parazsával magukhoz vonzzák a többieket, és a vértanúságban is helytállnak. Nem hiába van a kezében jelképként az áldozat füstölője. Gondoskodik arról is, hogy áldozati füstölője az égő lelkek által soha ki ne aludjon, hogy ezáltal Isten szeretete és irgalma legyőzze a világot.

Magyarország őrangyala egy papi angyal. Isten általa papi áldozatot kíván Magyarországtól.

A Szűzanyának és ezáltal a Szentháromságnak, az angyaloknak és a szenteknek való odaszentelődéssel mérhetetlen kegyelmeknek jutunk a birtokába.

·    Olyan mennyiségű kegyelem zúdul ránk, hogy fel se tudjuk fogni.

De nemcsak a magunk számára fogadjuk ezeket a kegyelmeket, hanem mások számára is.

Ha magunknak akarnánk megtartani ezeket a kegyelmeket, szétfeszítenének, szétrobbantanának minket, mint egy atombomba.

De ha tovább sugározzuk őket, akkor jut belőlük mindenkinek, még az Istentől egészen távol lévőknek is, azáltal, hogy rendszeresen imádkoznunk, engesztelünk értük. 

Tudtam eddig is, hogy az engesztelés és a szeretetláng összetartozik. Ez a gondolat most az elmúlt másfél hétben még jobban elmélyült bennem. Erről szeretnék most beszélni.

Az Engesztelők I. Országos Találkozóján, 2011-ben kiadtunk egy kis emléklapot, amelyben 3 kérdésre adtuk meg a választ

·    Mi az engesztelés?

·    Az engesztelés alapigéje Pál apostol szavai: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,24). Ennek szellemében az engesztelés a Jézussal való azonosulás. Egyesülés Jézus keresztáldozatával a lelkek mentése, üdvözítése érdekében. Engesztelni annyi, mint együttműködni, eggyé válni Jézussal a megváltás művében.

·    Mik a legfontosabb feltételei az engesztelésnek?

·    Az lehet jó engesztelő, aki kiengesztelődik Istennel, embertársaival, és önmagával. Vagyis aki megbánja és meggyónja bűneit és bocsánatot kér nemcsak Istentől, hanem azoktól is, akiket ő megbántott, és megbocsát azoknak, akik őt bántották, és ezt a kiengesztelődést szüntelenül gyakorolva békességben él Istennel, önmagával és embertársaival, mindenkinek a javát akarja.

·    Hogyan engeszteljünk?

·    Hogyan engeszteljünk?

·    A Szűzanya Szeretetlángjával a szívünkben. Ez a Szeretetláng azonos a Szentháromság Személyeinek a Szívében lángoló egymás iránti és minden teremtményük iránti szeretettel. Úgy egyesítsük mi is minden szándékunkat, gondolatunkat, tevékenységünket, szenvedésünket Szent Fia szándékával, gondolatával, tevékenységével és szenvedésével, ahogyan a Szűzanya tette egész élete folyamán – az Ő Szívének Szeretetlángjával, lángoló szeretetével. a

Ezért fontosnak tartom a szeretetláng lelkiséggel való együttműködést, a benne való elmélyülést.

·    Ha csak tehettem elmentem a nagyobb szeretetlángos összejövetelekre, az éves találkozóra a kispesti Jézus Szíve templomba, vagy a nagy nemzetközi szeretetláng találkozóra.

Ez jó találkozási alkalom volt számomra a szeretetlángot komolyan vevő papokkal is.

A közelmúltban volt egy ilyen papi találkozó, és elhatároztuk, hogy ezután havonta találkozunk. Jó volt ez a találkozó több szempontból is.

·    Jó volt megismerni, beszélgetni, együtt imádkozni ezekkel a paptestvérekkel

·    Vannak közöttünk világi papok: római katolikusok és görög katolikusok is. És négy különböző szerzetből szerzetesek.

Részleteket olvastunk fel a Szeretetláng naplóból. Többek között azt a részt is, amelyben ez szerepel: „Minden csütörtökön és pénteken kenyéren és vízen böjtölj, és ezt ajánld fel a tizenkét papi lélekért.”

·    Különös módon éppen 12 pap volt együtt.

Ennek a találkozónak a kapcsán született meg bennem az elhatározás, hogy újra olvasom a Szeretetláng naplót, és erre meghívom az engesztelőket is.

·    A Szeretetláng honlapon megtalálható az Erdő Péter bíboros által imprimaturral ellátott napló szövege elektronikus formában, és néhány részlete hangoskönyv formájában is. Ebben az elektronikus kiadásban elkezdtem rákerestetni az „engesztel” szóra, és rengeteg előfordulást találtam.

Így kezdtem el készíteni egy válogatást, amelyben ezek az engeszteléssel kapcsolatos részek, és azok tágabb környezete szerepelnek.

Kisebb részekre darabolva igyekszem ezeket tálalni. A mai embernek nincs sok ideje az elmélyültebb olvasásra. De ha imádságosan, naponta kisebb részeket olvas, akkor teljesíthetőbb nagyobb írások elolvasása is. És ha külön imaszándékokat is hozzáfűz, akkor gyümölcsözőbb is.

Sok jó tapasztalatom van az utóbbi időben a kilencedekkel. Egy-egy imaszándékot ha 9 napon át hordoz magában az ember, jobban elmélyül bennünk az a szándék, és biztosabb a teljesülése is.

A kilencednek biblikus alapjai vannak. A Szűzanya Jézus mennybe menetele után az apostolokkal együtt kilenc napon át imádkozott és böjtölt a Szentlélek eljövetelét várva.

A tervezett válogatást kilencedekre akarom osztani. Az elsőt már el is készítettem, és fenn van az Engesztelők lapján.

A Szeretetláng Napló engesztelésről szóló részeinek ehhez a kilencedek formájában való olvasásához hozzáfűzhetünk bármilyen jó szándékot, amiért intenzívebben akarunk imádkozni. Így ennek legalább kettős lelki haszna is lesz: elmélyülünk az engesztelés lelkületében, és megtanulunk kitartóbban is imádkozni az egymást váltó kilencedek folyamán.

Nagyon sokfélék lehetnek ezek a szándékok. Köztük lehet ennek a mi szentségi kápolnánknak vagy a Szent Anna réti kápolnának a mielőbbi megvalósulása.

A Szeretetláng és az engesztelés szoros összetartozásának a tudatát egy másik friss élményem is megerősítette bennem.

·    A Vértanúink - Hitvallóink 2014 januári száma az engesztelésről szól.  Ebben írtam én is egy cikket: Engesztelés a magyar történelemben

Ennek kapcsán keresett meg Szegedi László atya, hogy olvasta benne a cikkemet, és elküldte egyik a témával rokon cikkét: Krisztussal megélt személyi egységünk az Eucharisztiában. Ezt azóta fel is tettem az Engesztelők lapjára

·    Ebben egyrészt kifejezi ő is meggyőződését a kettő összetartozásáról. Idézem: „Számomra úgy tűnik, a Szűzanya által a magyar Egyháznak szánt karizmának egy sajátos formája Máriás atya lelkisége. Azt hiszem ebben a körben mozog a Szeretetláng próféciája és mozgalma is.”

Máriás Lajos atya, aki Gologiból magyarosította nevét Máriásra, Natália nővér lelkivezetője volt, majd pedig élete utolsó szakaszát Szegedi atya plébániáján töltötte.

Szegedi atya ebben a cikkében bemutatja Máriás atya mély eucharisztiás lelkületét, amely az engesztelésnek is nagyon fontos összetevője.

Most készül templomunk honlapja, amelyen rajta lesz Rózsafüzér Társulatunk bemutatása is. Éppen első vasárnap szokott lenni a titokcsere. Alakulási dokumentumunkban ez szerepel:

·    „Közös imára hívunk benneteket! Sok felhívás érkezett már hozzánk, hívő katolikusokhoz, hogy nekünk kell megvédelmeznünk az Oltáriszentségben jelenlevő Megváltónkat, mert miattunk szolgáltatta ki magát, bezárva Önmagát a kis fehér ostyába. Nekünk, akik hiszünk ebben a valóságos jelenlétben, nekünk kell engesztelést nyújtanunk a közömbösségekért, megbántásokért, megszentségtelenítésekért, melyeket az Eucharisztiában kell elszenvednie! Ez a szándék vezérelt az Eucharisztiáról nevezett Rózsafüzér-társulat megalakítására, imáinkból szeretnénk védőgyűrűt vonni az Oltáriszentség köré.”

Szegedi atya cikke Máriás atya nyomán még jobban elmélyít minket ebben az eucharisztia központú engesztelő lelkületben. Az egész cikk elolvasásához, átelmélkedéséhez befejezésül álljon itt egy kis kedvcsináló részlet.

·    „Máriás atya karizmájának lényege, hogy a hívek felindíthatják a szándékot, hogy ugyanazt akarják tenni, mint amit Krisztus tesz az Eucharisztiában. Ebben az esetben Krisztus azonosul a hívekkel, a hívek Krisztusként állnak az Atya előtt, és Krisztusként szolgálhatják a világ üdvösségét. Máriás atya nem fedezett fel teljesen ismeretlen igazságokat. Az Egyház hitében és gyakorlatában benne van ez az isteni valóság. De ez a misztérium, titok még tudat homályban él bennünk. Máriás atyát megragadta ennek a valóságnak mélysége, távlata, hogy mi Krisztussal személyi egységben élhetjük az Ő tevékenységét, és Ő éli velünk a mienket. Máriás atya, amikor ez tudatosodott benne, ezt apró pénzre váltva élte, hirdette a mi elméleti hitünket, és lélegzetelállító távlat és mélység tárult fel előtte.”

Krisztussal személyi egységben. Ez az Oltáriszentségben, a szentmisében és a szentségimádásban valósul meg a legmélyebben. Krisztus a gyakori szentmisén való részvétellel, szentáldozással, és szentségimádással tudja élni a saját életét bennünk, és mi tudjuk az Ő életét élni magunkban, Pál apostol szavainak szellemé„nem én élek, hanem Krisztus él énbennem”, mindent„őáltala, ővele és őbenne.”

 

A Szentatya üzenetet adott ki a hivatások világnapjára. Ezt az üzenetet még XVI. Benedek pápa adta ki. Ebből szeretnék idézni néhány gondolatot.