Bocsa József a kiengesztelődésről

Beküldve: Kiengesztelődési találkozók

Minden betegségből meggyógyulunk-e a kiengesztelődés által?

v  Sok betegségből, mert

Ø  lekötött energiáink felszabadulnak

Ø  a szervezet öngyógyító folyamatai elindulhatnak

v  De Isten jobban tudja, hogy mi válik javunkra

Ø  Betegségeink is szolgálhatják végső nagy gyógyulásunkat, az üdvösséget

Ø  A betegségek erényeket fejleszthetnek ki bennünk, tisztulásunkat, tökéletesedésünket szolgálhatják

Ø  Betegségeinknek, szenvedéseinknek engesztelő, megváltó, másokat üdvözítő értéke is van, különösen, ha felajánljuk azokat

A KIENGESZTELŐDÉS AKADÁLYAI

Túl sok negatív tapasztalat, lelki seb

v  Az ismételt bántások, kiszolgáltatottság, több irányból jövő támadások nagy rombolást képesek végbevinni az ember képességeiben. Olyanoknál, akiknél alig van funkció, ami jól működik, speciális segítő környezetre, hosszabb időre, komplex beavatkozásokra van szükség, hogy a gyógyulás folyamata beindulhasson, előre haladjon.

Téves hiedelmek

Istenről

v  Viselkedésünket elsősorban nem az szabja meg, hogy milyen Isten, milyenek a többi emberek, milyen a külvilág, milyenek a jelenségek, amikkel találkozunk, hanem a róluk való hiedelmeink, vélekedéseink. Első helyen áll ezek között az istenhitünk: hiszünk-e egyáltalán benne, milyennek gondoljuk őt. A kiengesztelődéshez, gyógyuláshoz elsőnek az Istenről való képünket kell korrigálnunk. Ennek fő segítője az Újszövetségi Szentírás gyakori forgatása, annak megfigyelése, hogy milyen valójában Jézus, és hogy Ő milyennek mutatja be Istent.

A többi emberről

v  Végletesség jellemzi a legtöbb ember többiekről alkotott képét. Szimpátiától, antipátiától, külső manipulálástól vezérelve két durva leegyszerűsítés figyelhető meg a legtöbb embernél. Két csoportra osztják az embereket

Ø  ők a megtestesült ördögök,

Ø  ők a megtestesült angyalok

v  Egyik véglet sem igaz. A kettő keveréke minden ember.

Ø  egyik ember felé ezt, másik felé azt az arcukat mutatják

Ø  időnként az egyik, időnként a másik látszik bennük

Ø  egyik ember ilyennek, a másik olyannak látja őket

A szenvedésről

v  A mai ember hajlamos

Ø  abszolút rossznak

Ø  minden áron kerülendőnek tekinteni a szenvedést

v  A valóság

Ø  Csak a kárhozat, az örök szenvedés abszolút rossz

Ø  A földi szenvedésből sok jó származhat

A megbocsátás mibenlétéről

v  A dolgok meg nem történtté tétele

Ø  A tény az tény marad

Ø  De viszonyulásom hozzá megváltozhat

v  Az önvédelemről való lemondás

Ø  Megtehetjük, de nem kötelező

§  Jézus is védekezett, amikor célszerűnek látta

·        E szavakra az egyik poroszló arcul ütötte Jézust ezt mondva: „Így felelsz-e a főpapnak?” Jézus csak ennyit mondott: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat. Ha meg jól, akkor miért ütsz?” (Jn 18,22-23)

Ø  A védekezésnek különböző módjai vannak. Védekezhetünk

§  Haraggal, indulatokkal telten

§  Indulatok nélkül, meggondoltan

v  A felelősség megszüntetése, határainak az elmosása

Ø  A bántó felelősségének a mértéke különböző lehet

§  Szándékosan bántott

§  Figyelmetlenségből

§  Egyáltalán nem akart

§  E két utóbbi esetben egyáltalán nem indokolt a harag, és általában nem is támad fel

v  A kártérítés, jóvátétel igényéről való lemondás

Ø  Megtehetjük, de nem kötelező

Ø  Isten is megköveteli a jóvátételt, a kártérítést

v  A negatív érzelmek tagadása, elfojtása

Ø  Ezeket el kell ismernünk, el kell fogadnunk, ha bennünk vannak

Ø  De nem szabad szítanunk, táplálnunk

v  A másik viselkedésétől függ

Ø  A megbocsátás kizárólag rajtam múlik, az én hozzáállásomon

Ø  Mindegy, hogy a másik bocsánatot kér-e, változik-e, jobbá lesz-e

Ø  Csak a feltételek nélküli megbocsátásnak érvényesülnek a jó hatásai

v  Azonos a kibéküléssel

Ø  A megbocsátás a mi cselekedetünk

Ø  A kibékülés éppen a megbocsátásunk révén később bekövetkezhet

Ø  Lehet, hogy ezen a földön be se következik, de Istenhez csak úgy juthat minden ember, ha az emberektől is bocsánatot kér, akiket megbántott