Bocsa József a kiengesztelődésről

Beküldve: Kiengesztelődési találkozók

Képességek, funkciók

Ez a fejezet, valamint az ösztönökről szóló fejezetek Palánkay Gausz Tibor S.J. Életerőnk a szeretet, a szeretet aszkétikája és misztikája c. könyve megfelelő fejezetének a felhasználásával készült (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 1990).

Miért fontos ezekről itt szót ejtenünk?

v  Önismeret nélkül nem tudunk kiengesztelődni, gyógyulni, békességben élni, nem tudunk egészségesek lenni. Szükséges, hogy ismerjük képességeinket, és helyesen működtessük azokat. Ebben a fejezetben Sorra vesszük az ember legfontosabb képességeit, azok funkcióit és egymással valló kapcsolatait.

v  Képességeink és azok funkciói közül kettőt itt az elején is kiemelünk, amelyek különösen fontosak a kiengesztelődés szempontjából.

v  Az értelem egyik fontos funkciója az érékelés

Ø                               Nem mindegy, hogy mit értékelünk jónak, rossznak, előnyösnek, károsnak

Ø                               Viselkedésünket igazán nem a külső tények befolyásolják, hanem az, hogy mi hogyan értékeljük azokat. Ha például szándékos károkozásnak értékelünk egy cselekedetet, harag támad bennünk, ha nem, esetleg fel se ébred a harag.

v  Az ösztönökhöz kapcsolódnak a legtöbb bűneink és erényeink

Ø  A legtöbb bántás az ösztönök tárgyát képező javak területén ér minket

Ø  Az ösztönökhöz kapcsolódnak a főbűnkök és azok ellentétes erényei

Ø  Az ösztönök tárgyai azok a javak, amelyek birtoklására az ösztönök ösztönöznek minket. A bántások, károkozások is ezekre a javakra irányulnak. De éppen ezek a bántások és károkozások képesek korrigálni a helytelen értékrendeket és ezek nyomán a hibás viselkedéseket bennünk. Isten ezért is engedi meg, hogy károk, bántások érjenek, mert ezek hiányában elfeledkeznénk Róla, mennénk a magunk útjain. A Szentírás több helyen egyenesen Istennek tulajdonítja a szeretetből való fenyítést.

§  Jogosan ítélsz te, Uram, ezt jól tudom, igazad volt, hogy megaláztál. (118. Zsolt)

§  Ha megítélnénk önmagunkat, nem esnénk ítélet alá. Amikor pedig ítélet alá esünk, az Úr fenyít meg minket, hogy ne kárhozzunk el ezzel a világgal (1 Kor 11,31-32).

§  Még nem álltatok ellen véretek ontásig a bűn ellen vívott harcban, és elfelejtettétek a vigasztalást, amely nektek, mint fiaknak szól: »Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha büntet, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz minden gyermeket, akit magához fogad« A fegyelemért szenvedtek. Mint fiakkal, úgy bánik veletek Isten, s melyik fiú az, akit apja nem fenyít meg (Zsid 12,5-7)?

A képességek használata

Helyes használat

v  Transzcendentális értékek választása, érvényesítése

v  Egységben, harmóniában élni

Ø  Istennel

Ø  önmagunkkal

Ø  a többi emberrel

Ø  a teremtés többi szereplőivel

Helytelen használat

v  Bűnök elkövetése

v  Bűnös kívánságok táplálása

v  Érzéki javak habzsolása, az ösztönök korlátozás nélküli kielégítése

Értelem

v  Az ember két legfontosabb tehetsége az értelem, és a szabad akart. E kettő miatt mondhatjuk elsősorban, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert

v  Az értelem működése csak külsőleg függ más tehetségektől, azok béníthatják tisztánlátását

Funkciói

Megismerés

v  Az értelem természeténél fogva a tárgyak, az igazság megismerésére törekszik

v  Egyszerű megismerés

Ø  Fogalomalkotás az addig ismeretlen tárgyról

§  Az érzékek (külső, belső) az érzéki tárgy ingerét (hang, szín, fájdalom, stb) felfogják és továbbítják az agynak

§  Az agy létrehozza a lélekben a tárgy belső képét érzet vagy képzet formájában

§  A lélek, ill. megismerő képessége ezekből fogalmakat alkot

§  Ezekből jönnek létre elvonás útján az általános fogalmak

§  Ezek képezik az értelem többi tevékenységének, főleg az ítéletalkotásnak és következtetésnek az alapját

v  A fogalomalkotásnak fontos elemei a listák. Minden beletartozik valamibe, része valaminek. A listák ismerete, ilyenek gyűjtése, karbantartása nélkül nem alakul ki a fogalmi gondolkodás.

Megértés

v  Az új fogalom beillesztése addigi ismeretei közé

Ø  Ez a gyakorlatban egy adott lista elemei közé való behelyezést jelent

Ítéletalkotás

v  Az értelem állít vagy tagad egy fogalmat a másikról

Ø  Alany, állítmány közti kapcsolat felfedezése

Következtetés

v  Két ítélet összehasonlításából egy harmadik ítélet levezetése

Ø  Hogy a harmadik igaz legyen, az első kettőnek is igaznak kell lennie

Figyelem

v  Mibenléte

Ø  Az ismerő tehetség összpontosítása valamilyen tárgyra a többi tárgy viszonylagos mellőzésével.

v  Fajai

Ø  Önkéntes

§  Az akarat által irányított tudatos odafigyelés

·        Minél nagyobb, annál kidolgozottabb, fegyelmezettebb, értékesebb lelki életet képes élni gazdája

Ø  Spontán

§  Válasz az akarattól független külső vagy belső ingerre

·        Ha túl erős, akkor szórakozott, fegyelmezetlen értelmi működés

·        A mai fiatalok gyenge koncentrációs képessége a túl sok és erős ingerre vezethető vissza, amelyek a mai világ által − főleg a tévén és interneten keresztül − érik őket.

Intuíció

v  Fogalmak, összefüggések közvetlen, következtetés nélküli meglátása

v  Az intuitív ember közvetlenül meglátja az igazságot

v  Akik csak erre támaszkodnak, könnyen esnek tévedésbe

Ø  Fontos, hogy intuitív felismeréseinket ellenőrizzük, bizonyítsuk

Emlékezés

v  Tevékenységei

Ø  Bevésés

Ø  Felidézés

§  Miktől függ?

·        A bevésés erősségétől

·        A jó bevésési technikáktól

¨       például listamódszer

·        A felidézés egyéni készségétől

·        Érzelmi világunktól

·        Érdekkörülményeinktől

Ø  Anyagot szolgáltat az értelem munkájához

Felejtés

v  Megóvja a lelket a túlterheléstől

Elképzelés (fantázia)

v  A meglévő képzeteket elemire szedi szét, belőlük új képzeteket alkot

v  Reális területeken, feladataink megtervezésében kell működtetnünk

v  Az irreális világban való foglalkoztatás rengeteg kárt okozhat

Értékelő, minősítő tevékenység

v  Szerepe

Ø  Meghatározza, hogy mit tartunk

§  Jónak, rossznak

§  Értékesnek, értéktelennek

§  Károsnak, veszélyesnek, veszélytelennek

v  Mik befolyásolják?

Ø  Hitünk, hiedelmeink

Ø  Értékrendünk

Ø  Környezetünk, neveltetésünk, kulturáltságunk

Ø  Isten, szent angyalok és emberek

Ø  Bukott angyalok

v  Hatásai

Ø  Befolyásolja viselkedésünket, érzelmeinket

v  Az akarat elé tárja a felismert jót

Akarat

v  Mivolta

Ø  Az ember vágyó képessége

§  A vágy megismert, de távol levő jó kívánása

§  A vágy az akaratot tevékenységre lendíti, ha a jó elérhetőnek látszik

Funkciói

v  Dönt arról és végrehajtja, amit az értelem elé tár

Ø  Ezek által kialakít az emberben

§  jó szokásokat, erényeket

§  bűnös szokásokat, szenvedélyeket

Miknek van befolyása működésére?

v  Értelem

v  Ösztönök

v  Érzelmek

Ø  Az érzelmek az akaratot az ösztön kívánta cselekedet megtételére ösztönzik

§  Megelőzik

§  Kísérik

·        jutalmazzák

·        büntetik

Ø  A jól kidolgozott akarat tudja irányítani az érzelmeket

Ø  A helyesen felfogott és nevelt érzelmek segítik az akaratot

v  Bukott angyalok

v  Isten

Ø  Isten maga növeli bennetek jóakarata szerint a szándékot, meg a végrehajtást is (Fil 2,13-14).

Szív

v  Nem a fizikai értelemben vett szívet kell érteni rajta, hanem az ember szerető képességét. Ennek a segítségével képes az ember szeretni vagy gyűlölni.

v  Az értelem és az akarat is szükségesek a helyes szeretéshez. És szerepük van benne az ember többi képességeinek is.

Ø  Jézus azt felelte: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből ( Mk 12,30)!

v  Értelmileg sérült emberek is tudnak szeretni, gyakran jobban, mint a legkiválóbb értelmi képességek birtokában lévő emberek.

Érzékek

v  Képesek a szép vagy a rút befogadása

v  A lélek kapui. Ők szolgáltatják az információkat az értelmi megismeréshez is.

v  Az egyik embernél egyik, a másiknál másik a fejlettebb. Vannak vizuális, auditív, mozgásokra érzékeny, kifejlett tapintó képességekkel rendelkező, ízekre, illatokra különösen érzékeny emberek. Arányosan célszerű mindegyiket fejleszteni.

v  Az ember befolyásolásának fontos tényezői

Érzelmek

v  Mivoltuk

Ø  Az érzelmek az ösztönök kielégítéséből származnak

§  Kielégítésükből gyönyörérzelmek

§  Akadályozatatásukból fájdalom érzelmek

Fajtáik

v  Pozitív

Ø  Vágy

§  A megismert, de távol levő jó kívánása

·        Az akaratot tevékenységre lendíti, ha a jó elérhetőnek látszik

Ø  Bátorság

§  Az értelem által nagyon jónak ítélt, de az akarat által nehezen elérhető felé mozdít

Ø  Remény

§  Az értelem a jót elérhetőnek minősíti

·        az akarat küzdeni fog

Ø  Hála

§  A megkívánt és megszerzett jó segítői iránt támad bennünk

Ø  Öröm

§  A jelen lévő jó élvezete

·        A helyes akarás jutalma

Ø  Jóakarat

§  Vágyak, örömök elérését kívánja másoknak

v  Negatív

Ø  Fajtái

§  Fájdalom, szomorúság, keserűség, önsajnálat

·        Lásd az előző fejezetet!

§  Félelem

·        Fenyegető, nehezen elkerülhetőnek ítélt rosszat akarja elhárítani

¨       Ha az elhárítás reményteljes

Ø                    Tevékenységre lendít

¨       Ha az elhárítás reménytelen

Ø  Megbénítja az akaratot

§  Harag, bosszú, gyűlölet

·        Lásd az előző azonos című fejezetet

§  Kétségbeesés

·        A kívánt jó elérhetetlennek, a fenyegető rossz kikerülhetetlennek látszik

A tartós negatív érzelmek káros hatásai

v  Állandó energiákat kötnek le bennünk

v  Megfosztanak az örömtől, békétől, elégedettségtől

v  A múlthoz kötnek, akadályozzák jelen feladataink teljesítését

v  Legyengítik szellemi immunrendszerünket

v  Állandó stressz állapotot tudnak létrehozni

Ø  Fogékonnyá tesz betegségekre például

§  arthritis (ízületi gyulladás)

§  cukorbetegség

§  érelmeszesedés

§  vérkeringési zavarok

Ø  Rögzülhetnek, elhatalmasodhatnak

§  Következményei

·        depresszió

·        meggondolatlan tettek

Ø  A meg nem fékezett érzelmek szenvedélyekké, függőségekké erősödhetnek

§  Ezek, pl. a harag, rabságban tartják az akaratot, játékszerükké válik