Bocsa József a kiengesztelődésről

Beküldve: Kiengesztelődési találkozók

Szenvedések

A szenvedések előnyei, hátrányai, pozitív, negatív oldaluk

Negatív oldaluk

v  A szenvedés kellemetlen, rossz érzés, senki sem akarja, de sok jó kijöhet belőlük

Pozitív oldaluk

Megakadályozzák a bezárulást

v  Egyéni programjainkba

v  Saját bölcsességünkbe

v  Szűk látókörünkbe

Eszközei, létrehozói, előidézői, növelői

v  Az önismeretnek

v  Az emberismeretnek

v  Az istenismeretnek

Ø  Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak (Jób 42,5).

v  Az Istenben maradásnak

§  Általuk belátjuk, hogy magunktól gyengék vagyunk,

§  könnyen elerőtlenedünk, elbukunk

v  A hit, remény, szeretet növekedésének

v  Kapcsolataink elmélyítésének Istennel, emberekkel

v  Fejlődésre ösztönöznek

v  Engesztelő, megváltó értékük is van

v  Jézushoz hasonlóvá tesznek

A szenvedésekhez való viszonyulás

A szenvedések elutasítása

v  Az élet elutasítása

v  Földi élet nincs szenvedések nélkül

v  Ha Isten kiküszöbölhette volna a szenvedést a földi életből, minden bizonnyal megtette volna. Ha meghagyta mégis, feltehetően azért, mert az embernek javára válik.

Az elutasítás negatív hatásai

v  Attól még megmarad

v  A bajt újabbakkal tetézi

v  Kétségbeesést, neheztelést, erőszakot szül

v  További feszültségeket, idegességet okoz

v  Bekeményítve erősebb az ütés, amit kapunk, mint lazán

Ø  Akinek van jó esési technikája, ha elgáncsolják, akkor se esik olyan nagyot

v  Félelmeket gerjeszt

Ø  megkeményít, görcsössé tesz

Ø  állandó védekező állásba merevít

Ø  elhamarkodott, helytelen viselkedésre ösztönöz

A szenvedésbe való beletörődés

v  Jobb, mint a lázadás, de hiányzik belőle a remény, hogy lehet másként is

A szenvedés elképzelése

v  Rosszabb mint az átélt szenvedés

Ø  miért?

·        mert képzeletünk hatalmába kerít és ez újabb szenvedéseket produkál

v  Miből származik?

Ø  korábbi Isten nélkül átélt szenvedésekből

§  Gyógyításuk

·        Megköszönjük Istennek, hogy akkor akkor is velünk volt, nagyobb bajoktól megóvott, amikor átéltük azt a szenvedést, különben nem lehetnénk most itt.

A szenvedés elfogadása

v  Benne van a hit, remény és a szeretet, Istenhez kapcsol

Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek (Róm 8,28).

A szenvedés elfogadásának pozitív hatásai

v  Katarzist okoz, megtisztít

Ø  miktől?

§  bűnöktől

§  ragaszkodásoktól

v  Nevel, gyarapít

Ø  Erényesebbé tesz

§  gondolkodásra késztet

§  megfontoltabbá

§  erősebbé

§  szerénnyé, alázatossá

§  szelíddé

§  együttérzővé

§  türelmessé tesz

§  önzetlen szeretetre tanít

v  Elviselhetőbbé teszi magát a szenvedést is

Ø  Egy békés szenvedés már nem is szenvedés (Vianney)

v  Elfogadásához kegyelmet kapunk

v  Elutasítása növeli a szenvedést, újabb problémákat okoz

v  Jézus a szenvedés vállalására biztat

Ø  Akkor Jézus azt mondta a tanítványainak: Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem (Mt 16,24).

Harag, bosszú, gyűlölet

A kiengesztelődésben a haragunkat, gyűlöletünket, megtorlási vágyunkat, bosszúvágyunkat kell kezelnünk. Ezért fontos megismernünk a harag lélektanát. Aquinoi Szent Tamás Summa Theologiae c. műve alapján mutatjuk be (Pars II. Q46-48). Ő a haragról mint szenvedélyről beszél. A mai szóhasználatban inkább érzelmet kell értenünk rajta. Érzelem jelentésben használjuk. De a harag szenvedéllyé is válhat, ezért ahol ez indokolt, meghagytuk a szenvedély kifejezést.

v  A harag mibenléte

Ø  Törekvés arra, hogy másnak ártsunk bosszúból

§  A bosszúról úgy gondolja az ember, hogy jogos, mert a másik bántott, kárt tett nekünk

Ø  A harag ellentétes érzelmekből összetett érzelem. Több érzelem együttes hatása okozza

§  szomorúság

§  bosszúvágy

§  remény, hogy a bosszú beteljesedik

v  Indítóoka mindig valami ellenünk elkövetett tett. Ezek visszavezethetők a lekicsinylésre, amely három formában jelentkezhet. Mindhárom valami jogtalanság.

§  lenézés

§  akaratunk valamilyen akadályozása

§  rágalmazás

Ø  A lekicsinylés az ember kiválóságával áll szemben

§  Azokat kicsinylik le, akikről azt gondolják, hogy semmire sem méltók

§  Akiknek helyes az önértékelésük nehezebben haragszanak

§  A betegek és fogyatékosak könnyebben haragra gerjednek

v  A haragnak mindig két tárgya van. Aki haragszik, bosszút akar állni valakin

Ø  A harag egyik tárgya maga a bosszú

Ø  Másik tárgya az ártó személy, akin a haragvó bosszút akar állni

Ø  Ha ezek túl kicsik, nem támad fel a harag

v  A haragot kiváltó megkárosítás történhet

Ø  Tudatlanságból

§  Az illető nem tudta, hogy bánt

Ø  Szenvedélyből

§  Nem szabad az illető, valami erős érzelem vagy szenvedély uralma alatt áll

Ø  Szándékosan, tudatos választásból

§  Igazán az ilyen emberekre haragszunk

v  A harag feltámadását egy értelmi ítélet előzi meg

Ø  Az ilyen szándékosan bántó embert meg kell támadni -> feltámad a harag

v  A harag fajai a haragot növelő tényezők alapján

Ø  Fellobbanás, mert gyorsan támad

§  az ilyenek hevesek, utána gyorsan megnyugszanak

Ø  Mánia (<− maneo=marad), mert az emlékezetben sokáig megmarad

§  keserűek sokáig haragot tartanak

Ø  Düh, mert nem nyugszik addig, amíg ki nem osztja a büntetést

§  nehéz emberek, mivel nem nyugszanak, amíg nem büntetnek

v  A harag gyűlöletté erősödhet

Ø  A gyűlölet mindkét tárgya rossz. Aki gyűlöl, rosszat akar valakinek, mint számára meg nem felelőnek

§  Rosszat alkalmaz a rosszra

§  A harag által jót alkalmazunk a rosszra (Legalábbis úgy véljük, hogy jogos a büntetés, tehát jó)

§  A gyűlölet súlyosabb, mint a harag

v  A harag élvezettel jár

Ø  Az élvezetek bizonyos orvosságok a szomorúság ellen

Ø  A sérelemből keletkező szomorúságot a bosszú orvosolja, a bosszút élvezet követi

Ø  Mielőtt a bosszú reálisan jelen lenne, kétféleképpen válik jelenvalóvá

§  remény szerint

§  a folyamatos gondolkodás által

v  A harag külső tünetei Nagy Szent Gergely alapján

Ø  a szív erősen ver

Ø  a test remeg

Ø  a nyelv akadozik

Ø  az arc tűzvörös

Ø  a tekintet vad, nem ismeri fel az ismerősöket

Ø  a száj kiált, de nem lehet érzékelni, mit mond

v  Hatása az ész használatára

Ø  Az összes szenvedély közül a harag akadályozza a legláthatóbban az ész ítéletét

§  A haragban elvesztettem a tisztánlátást (Zsolt 31.)

v  Hatása a beszédre

Ø  Ilyenkor gyakran nem tud meg se szólalni az ember, talán egy természetes belénk épített fék Isten részéről, hogy ne kövessünk el valami meggondolatlanságot

§  A harag némelykor a megzavart léleknek, mintegy ítélettel hallgatást szab ki (Nagy Szent Gergely).

v  A harag ellentéte

Ø  Egyedül a megmozdulástól való tartózkodás

Ø  A haraggal a szelídség áll szemben, amely nem ellentétes, hanem negatív szembenállás

v  Mi csillapítja?

Ø  A szelíd válasz

Fájdalom, szomorúság − élvezet

A megbocsátás elsősorban a harag és a hozzá kapcsolódó negatív érzelmekről való lemondás, azok elengedése, kisöprése. Ezért mutatjuk be Aquinoi Szent Tamás idézett műve alapján részletesebben a fájdalmat és a szomorúságot, és ezek ellentétét az élvezetet is (Pars II. Q 31-39). Sok megfontoladó szempont van ezek működésével kapcsolatban. Ezeket vastag betűvel szedtük.

v  A fájdalom és a szomorúság egymással való kapcsolata

Ø  a szomorúság a fájdalom egy faja, amelynek sajátos tárgya a saját rossz

v  A fájdalom fajai

Ø               Külső

§  a testnek ellentmondó rossz, amely a külső érzékekből, például a tapintásból származik

Ø  Belső

§  oka a törekvésnek ellent mondó rossz. A belső érzékek és az ész ismeretét követi

·        ezek azáltal keletkeznek, hogy elképzeljük őket

v  A fájdalom okai

Ø  Az elvesztett jó, a jó utáni vágy

Ø  A rosszal való kapcsolat

Ø  Az egységre való törekvés, az egység szeretete

Ø  Egy nagyobb hatalom

§  ha az ember meghajol a nagyobb hatalom előtt, a fájdalom nem jön létre

v  A fájdalom következményei

Ø  Elveszi a tanulás képességét

Ø  Megterheli a lelket

§  akadályozza, hogy ne élvezze azt, amit akar

Ø  Gyengíti a cselekedeteket

§  amit szomorúsággal teszünk, nem tesszük olyan jól, mintha élvezettel tennénk

Ø  A szomorúság a lélek összes többi érzelménél jobban árt a testnek

v  Jósága, rosszasága

Ø  a szomorúság a rossz felismerése és elutasítása miatt jó

Ø  a túlzásba vitt szomorúság, az önsajnálat, a keserűség rossz, kerülendő, megfékezendő

Gyógyszerei

Ø  megengedett élvezetek

Ø  sírás

Ø  a meghallgatás, barátok együttérzése

Ø  az igazság (Isten és a túlvilági boldogság) szemlélése

Ø  alvás

Ø  fürdés

Ø  mozgás, torna

v  Az élvezettel való kapcsolata

Ø  Az élvezet mibenléte

§  A lélek bizonyos megmozdulása, egyidejű, teljes és érzékelhető birtokbavétele valamely létező természetnek

§  Különbsége az örömtől

·        Az öröm az élvezetnek egy faja

¨       Örömről csak az értelmet követő élvezettel kapcsolatban beszélünk

¨       Az állatok nem örülnek, csak egyszerűen élveznek

¨       Az ember örülni is tud annak, amit élvez

·        Az értelmes törekvésben, vagyis az akaratban van élvezet, amit örömnek nevezünk, a testi élvezetben azonban nincs

·                                                         Az élvezet fajtái

¨                                                                   Testi és érzékelhető (természetadta)

Ø                  Képesek vagyunk racionális élvezettel is kívánni dolgokat

¨                                                                   Szellemi és értelemmel felfogható (nem-természetadta)

·                                                         A szomorúság és az élvezet egymáshoz való viszonya

¨                                                                   Mindkettő érzelem

¨                                                                   Egymással ellentétes érzelmek

¨                                                                   Az élvezetre való törekvés természeténél fogva erősebb, mint a szomorúságtól való menekülés

·                                                         Az élvezetnek sok oka lehet. Azért fontos ezeket ismernünk, mert a megengedett élvezetek segítenek elkerülni a negatív lelkiállapotokat

¨                                                                   változás

¨                                                                   remény

¨                                                                   emlékezés

¨                                                                   szomorúság

¨                                                                   mások cselekedetei

¨                                                                   a másnak tett jó

¨                                                                   a hasonlóság

¨                                                                   csodálkozás

·                                                         Az élvezetek jóság, rosszaság a tárgytól függ, amire irányul

¨                                                                   az erényes cselekedeteket élvezete jó

¨                                                                   a bűnös cselekedetek élvezete rossz

·                                                         Az élvezet következményei

¨                                                                   Szomjúságot, vágyat támaszt önmaga iránt

¨                                                                   Az ész használatára való hatásuk

Ø                  a testi élvezetek akadályozzák

Ø                  a saját élvezetek növelik

§                     pl. szemlélődés, következtetés

¨                                                                   Tökéletesíti a cselekvést