Kiengesztelődési találkozók

Bocsa József a kiengesztelődésről

Beküldve: Kiengesztelődési találkozók

 
 
Piarista Rendház Vác

A kiengesztelődés alapkérdései

Bocsa József

2009.08.06.

Ez a könyv kézirat a 2009 nyarán általam tartott lelkigyakorlatok vázlata 

 

...tovább dolgozom rajta. tervbe van véve könyv formában való megjelentetése is... 

KIENGESZTELŐDÉS, GYÓGYULÁS, SZABADULÁS, EGÉSZSÉG, ÖSSZHANG, EGYSÉG, ÖRÖM

 

BÉKE 

© bocsa józsef Sch.p.


Tartalomjegyzék

A TÉMA FONTOSSÁGA, FOGALOMTISZTÁZÁS

A KIENGESZTELŐDÉS CÉLJA, EREDMÉNYE: EGYSÉG, ÖSSZHANG, ÖRÖM, BÉKE

MIKNEK VAN SZEREPE A KIENGESZTELŐDÉSBEN?

Transzcendentális étékek

A világ szereplői

Rossz, kellemetlenségek

Károk, károkozások

Szenvedések

A szenvedések előnyei, hátrányai, pozitív, negatív oldaluk

A szenvedésekhez való viszonyulás

Harag, bosszú, gyűlölet

Fájdalom, szomorúság − élvezet

Képességek, funkciók

Szabadság

Gyógyulás

A KIENGESZTELŐDÉS AKADÁLYAI

Túl sok negatív tapasztalat, lelki seb

Téves hiedelmek

A KIENGESZTELŐDÉS SEGÍTŐI

Jézus megváltó cselekedetei

Jézus tanítása a megbocsátásról, kiengesztelődésről

Egyéb szentírási helyek a kiengesztelődésről

A bűn igazi természetének a felismerése

Belehelyezkedés a másik helyzetébe, az ő szemével nézni a világot és önmagunkat

Az agresszivitás okainak az áttekintése: miért agresszív a másik, miért bánt

A KIENGESZTELŐDÉS MŰVELETEI: MIKET KELL TENNÜNK, GYAKOROLNUNK?

ALAPMŰVELETEK

A bűnök kezelése

Megbocsátás

Bocsánatkérés

Károk jóvátétele, kijavítása, helyrehozatala

Vezeklés

Engesztelés

Elfogadás

Negatív érzelmek kezelése

A védekezés ösztönének a helyes működtetése

Az ösztönök hibás és helyes működtetése

KISEGÍTŐ MŰVELETEK

Mások hibáinak javunkra fordítása

Segíteni akkor is, amikor, úgy látszik, nem tudunk segíteni

Önsajnálat, önbüntetés levetkőzése

Konfliktuskezelés, másokkal való kommunikáció

Gondolat-tisztítás

Pszichológiai szemlélődés

Gondolat-kondicionálás

Kiengesztelődés társadalmi szinten

 


 

A kiengesztelődés a kereszténység alapüzenete

Jézus azért jött, hogy kiengeszteljen minket Istennel, egységet, összhangot teremtsen, békét hozzon.

Ha mi, amikor még ellenségek voltunk, kiengesztelődhettünk Istennel Fiának halála által, most, mint kiengesztelődöttek, sokkal inkább üdvösséget nyerünk az ő élete által. Sőt még dicsekszünk is Istenben a mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki most megszerezte nekünk a kiengesztelődést (Róm 5,10-11)

Jézus alaptanításához tartozik. Tanít róla

A Miatyánkban

Bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek! Ha ti nem bocsátotok meg az ellenetek vétkezőknek, Mennyei Atyátok sem bocsát meg nektek. (Mt 6,12)

A 8 boldogság erről szól

Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa (Mt 5,3).

Ø                  Akkor van szükségünk kiengesztelődésre, ha ragaszkodások vannak bennünk, mert jön egy erősebb és elveszi tőlünk, amihez ragaszkodunk. Akik nem ragaszkodnak semmihez, azokat nem lehet megbántani, ezért nincs is szükségük kiengesztelődésre.

Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek (Mt 5,4).

Ø  A fájdalmak, bántások törik fel a vastag kérget vagy magot, amit önzésünk, világba ágyazottságunk, a világ dolgaihoz való ragaszkodásunk jelent. Ezek tudnak kijózanítani minket, vissza fordítani a pokolba vezető széles útról, és ráállítani a mennyország felé vezető keskeny útra.

Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet (Mt 5,5).

Ø                  A szelídség a harag ellentéte, Jézus erénye. A megbocsátás a haragról való lemondás, a sértettség állapotából való kilépés, sértődékenységünk leküzdése. Ha a szelídség szellemében élünk, akkor jutunk el a kiengesztelődés által nyújtott békére és összhangra.

Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők majd jóllaknak (Mt 5,6).

Ø  Aki számára az igazság a legfontosabb, az túl tud lépni a bántásokon. Tudja, hogy azok is csak az igazsághoz, vagyis Istenhez viszik közelebb.

Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak (Mt 5,7).

Ø                  A megbocsátásban Isten irgalmasságot gyakorol felénk. A megbocsátással mi is irgalmasságot gyakorlunk mások felé.

Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent (Mt 5,8).

A tisztákat csak Isten érdekli. Tudják, hogy a bántások is csak tisztulásukat szolgálják, ezért vagy meg sem bántódnak, vagy könnyen megbocsátanak.

Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni (Mt 5,9).

Ø                  A kiengesztelődés célja, eredménye a béke, az összhang. A békességszerzők ennek a létrejöttén munkálkodnak.

Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa (Mt 5,10).

Ø                  Akit az igazságért, vagy másként fogalmazva igazságtalanul bántanak, azzal Jézus azonosítja magát. Ő a kisemmizettek, a kicsinyek, az üldözöttek oldalán áll, velük azonosítja magát. (Vö. az utolsó ítéletről szóló példabeszéd)

Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak (Mt 5,11-12).

Ø                  Az előző üldözéseknél nem látszik közvetlenül a Jézushoz tartozás. Ennél a boldogságnál nyilvánvaló az üldözött számára, hogy Jézusért üldözik.

Néhány egyéb szentírási hely

Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót üldözőitekkel!

Ø                  Az ellenségszeretet, az üldözések, bántások elviselése, a megbocsátás a szeretet igazi próbája.

Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj, és ajánld föl adományodat (Mt 5,23-24).

Ø                  Az őskeresztények Jézusnak ezt a tanítását szó szerint vették, mert a Didaché-ban, „a tizenkét apostol tanításá"-nak nevezett őskeresztény írásban ez áll. „Akinek pedig viszálya van testvérével, ne vegyen részt a gyülekezetben, amíg ki nem békül, hogy csorbát ne szenvedjen áldozatotok szentsége.”

·        Tehát aki kiengeszteletlenül, haraggal, nehezteléssel a szívében megy a közösségbe, az szentségtörést követ el.

Hiányában károk keletkeznek

Aki nem engesztelődik ki fogoly marad, beteg marad, elkárhozik (mindaddig a kárhozat útján jár, amíg le nem tér róla, vagyis ki nem engesztelődik).

Hiányában sok kegyelem meghiúsul

A kegyelem a természetre épít. A szeretet csak akkor tud áradni, ha nincsenek útjában akadályok. A békétlen, haragos, feszült állapotok akadályozzák a szeretet áradását. Hiányában mindenféle lelki bajok támadnak, ezek nyomán egyéb betegségek keletkeznek. Az ember lehetőségei beszűkülnek, elszakad Istentől, ellentétbe kerül az általa teremtett és fenntartott világgal, a teremtés többi szereplőjével.

Miket foglal magában a kiengesztelődés?

v  Bűnbánat

v  Bocsánatkérés

v  Megbocsátás

v  Jóvátétel, kártérítés

v  Vezeklés

v  Engesztelés

Mindezek együttesen jelentik a kiengesztelődést. Mindezeket részletesebben tárgyalni fogjuk.


A KIENGESZTELŐDÉS CÉLJA, EREDMÉNYE: EGYSÉG, ÖSSZHANG, ÖRÖM, BÉKE

Az állapot jellemzői

v  Mindenki szeret mindenkit

v  Senki nem bánt, nem támad senkit

v  Senkitől se kell félni

v  Érvényesül benne

Ø  az öröm

Ø  a szabadság

Ø  az igazságosság

Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, és a párduc a gödölyével heverészik; borjú és oroszlánkölyök együtt híznak, és kisgyermek terelgeti őket. Tehén és medve együtt legelnek, együtt heverésznek kölykeik, és az oroszlán szalmát eszik, mint a tehén. A csecsemő a vipera fészkénél játszik, az áspiskígyó üregébe dugja kezét az anyatejtől elválasztott gyermek. Nem ártanak, és nem pusztítanak sehol szent hegyemen, mert tele lesz a föld az Úr ismeretével, mint ahogy a vizek betöltik a tengert (Iz 11,6-9).

Kikkel jön létre az összhang, kikkel élhetünk békében?

v  Istennel

v  Önmagunkkal

v  A többi emberrel

Ø  könnyebb: jószándékúakkal, egészségesekkel

Ø  nehezebb (itt érvényesül a keresztviselés)

§  Isten útján járni nem akarókkal

§  betegekkel

v  A teremtés többi szereplőivel

Az összhang létrehozói

Jézus

v  Az Atya nevében megbocsát

Ø  Feltételei

§  ha megbánjuk bűneinket

§  ha bocsánatot kérünk

§  ha mi is megbocsátunk

v  Hogyan viszonyul a megbocsátott bűnökhöz?

Ø  megsemmisíti azokat

Ø  nem tartja számon

Ø  nem emlékszik rájuk többé

Ø  nem emlegeti fel

v  Hogyan viszonyul az éppen bűnt elkövetőkhöz, bűnben lévőkhöz?

Ø  Szüntelenül megbocsátást kínál

Ø  Magához hív, hogy hagyatkozzunk megbocsátó szívére

v  Megszabadít a különféle függőségektől, a gonosz lelkek által ránk rakott kötelékektől

v  Meggyógyít

Akik engedik, hogy Jézus működjék bennük

v  Jézus minden emberben ott él. De akik engedik is, tudatosan azon vannak, hogy működjék bennük, azokban tudja folytatni a kiengesztelődés művét.

Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban (Jn 14,12-13).


MIKNEK VAN SZEREPE A KIENGESZTELŐDÉSBEN?

Transzcendentális étékek

Ezek Isten tulajdonságai. Belőlük épül fel a világ és az életünk.

v  Szeretet

v  Egy

v  Igaz

v  Jó

v  Szép

v  Tökéletes

Ø  Jézus tökéletességre való felhívása körül sok félreértés van. A mai pszichológia szótárában a perfekcionizmus üldözött kifejezés. De a Szentírásból nem törölhetők Jézus szavai.

§  Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes (Mt 5,48)!

Ø  Jézus tökéletességre való felhívásának helytelen megélése

§  Az optimista

·        minél több jót akar tenni

§  A pesszimista úgy gondolkozik magában

·        a nagyobb bűn több kegyelmet hoz, vétkezzünk bátran

§  Az aggályos

·        a kettő keveréke

¨       egyre tökéletesebb akar lenni

¨       belevész bűnei zsákutcájába

·        Gyógyítása

¨       Tudatosítani: Isten megbocsátásából élünk

¨       Az isteni tulajdonságok magunkra öltése az elsődleges

¨       Bűneink vizsgálata másodlagos

Ø  Jézus tökéletességre való felhívásának helyes megélése

§  a számunkra megtehető legtökéletesebb lépések megtétele

§  minden körülmények között a számunkra lehetséges legjobbat kell választani, amely adott esetben (ha leszükülnenk lehetőségeink) lehet a legkisebb rossz is.

v  Erények: tökéletességek, isteni jó tulajdonságok bennünk

Ø  Kulcsszerepük van

§  Isteni: hit, remény, szeretet

·        Ezek életünkben a legfontosabbak. Minden más mellékes, relatív

·        Ezeket senki nem veheti el tőlünk

§  Sarkalatos

·        Okosság

·        Igazságosság

·        Mértékletesség

·        Lelki erősség

§  Erkölcsi

·        Minden jó tulajdonság, begyakorolt helyes viselkedés erény

A világ szereplői

Ellenségek

Külső ellenségek

Emberek

v  Nem igazi ellenségek

Ø  Nektek, barátaimnak, mondom: Ne féljetek azoktól, akik a testet ugyan megölik, de aztán semmi többet nem tehetnek (Lk 12,4).

Bukott angyalok (ördögök, démonok)

Hogyan támadnak? Milyen károkat okoznak?

v  Igazán Krisztust támadják, de mivel neki nem árthatnak, minket támadnak, az Ő testének tagjait

Ø  Öltsétek föl Isten fegyverzetét, hogy a sátán cselvetéseinek ellenállhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat (Ef 6,11-13).

v  Szövetségesük bennünk a megromlott, rosszra hajló természetünk

v  Bűnre kísértenek

Ø  Ösztönös hajlamainkon keresztül

§  Mindenki úgy esik kísértésbe, hogy saját kívánsága vonzza és csábítja (Jak 1,13)

Ø  Helytelen értékrendünkön keresztül

Ø  Mások rossz példáján keresztül

Ø  A világosság angyalának tettetik magukat

§  A jó látszatával kísértenek

v  Hamis képeket alakítanak ki bennünk

Ø  Istenről

Ø  Önmagunkról

Ø  Emberekről

Ø  Világról

Ø  Jóról, rosszról, bűnökről, erényekről

§  A szeretet erényét például érzékiségbe fullasztják

v  Félelmeket keltenek

v  Hamis bűntudatot keltenek

v  Betegségeket okoznak

v  Szorongatják, megszállják az embert

Ø  Kényszeres cselekedeteket okoznak

Ø  Korlátozzák az ember szabadságát

v  Rátapadnak, mint az élősködők és elszívják fizikai, szellemi és lelki erejét

v  Kárhozatba dönthetnek

Ø  Megmondom én nektek, kitől féljetek: Attól féljetek, akinek, miután megölt, ahhoz is van hatalma, hogy a kárhozatba taszítson benneteket. Igen, mondom nektek, tőle féljetek (Lk 12,5 ).

A bukott angyalok ellen való harc

v  Csak nagy éberséggel, sok imával győzhetők le

v  Gyakori önvizsgálat

v  Ellenállni határozottan

v  A kísértés ellenkezőjét tenni

v  Hit, remény, szeretet gyakori felindítása

v  Önmagunk Istennek szentelése

v  Ellene mondás, szabadító imádságok

Világ

v  Mit értsünk rajta?

Ø  Az Istentől elfordult emberek szelleme, amelyben a testi ember megfékezetlen ösztönei uralkodnak

Ø  Azt még hozzáfűzöm, testvérek, hogy a test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság a romolhatatlanságot (1Kor 15,50).

v  Befolyása rendkívül nagy. Igyekszik kényszeríteni, magával sodorni az embert.

Ø  Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg, Engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból volnátok, mint övéit, szeretne titeket (Jn 15,18-19)

Ø  …de bízzatok, én legyőztem a világot! (Jn 16,33)

v  Szelleme teljesen ellentétes Isten szellemével. A világ a testet bálványozza. A világ szellemében élők a Szentírás szerint a testi emberek.

Ø  A testi ember bizony testiekre vágyik, a lelki ember ellenben lelkiekre törekszik. De a test kívánsága a halálba vezet, a lélek vágyódása ellenben élet és béke. A test vágya ellene mond Istennek, nem veti alá magát Isten törvényének, sőt nem is képes rá. Ezért aki test szerint él, nem nyerheti el Isten tetszését. De ti nem test, hanem lélek szerint éltek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akikben nem lakik Krisztus Lelke, azok nem az övéi. Ha Krisztus bennetek van, jóllehet a test a bűn miatt halott, a lélek a megigazulás következtében él. Ha pedig bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztus (Jézust) feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által. Így tehát, testvérek, nem vagyunk a testnek lekötelezve, hogy a test szerint éljünk. Mert ha test szerint éltek, biztosan meghaltok, de ha lélekkel megölitek a test szerinti tetteket, élni fogtok (Róm 8,5-13).

v  Szellemét öntudatlanul szívjuk magunkba, de tudatosan le kell vetkőznünk. Ebben áll a megtérés: a világ gondolkodásmódjának a levetkőzése, Isten gondolatainak, igazságainak a magunkra öltése

Ø  Ne szabjátok magatokat a világhoz, hanem alakuljatok át gondolkodástok megújulásával (Róm 12,2)!

Ø  Ne szeressétek a világot, sem azt, ami e világban van. Aki szereti a világot, nincs meg abban az Atya szeretete. Minden, ami a világon van: a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától származik, hanem a világból. De elmúlik a világ és annak bűnös kívánsága. Csak aki megteszi Isten akaratát, az él örökké. (1Jn 2,15-17)

v  Elsősorban az emberben működő 7 ösztönön, és a hozzájuk kapcsolódó 7 főbűnön keresztül fejti ki hatását

v  Fejedelme a Sátán

Ø  Erre a sátán fölvezette Jézust egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát. „Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom - mondta -, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied less” (Lk 4,5 -7).

Ø  Már nem beszélek soká nektek, mert közeleg a világ fejedelme. Rajtam ugyan nincs hatalma (Jn 14,30).

Ø  A Szentlélek meggyőzi a világot az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett (Jn 16, 11).

Belső ellenségek

Megromlott, bűnre hajló emberi természet

Elhomályosult, rosszul működő értelem

v  Rengeteg baj, betegség, félreértés, ellenségeskedés az értelem nem megfelelő működéséből fakad. A meg nem bocsátás hátterében is gyakran a rosszul működő értelem áll.

v  Lásd a “Képességek, funkciók” c. fejezetet!

Meggyengült, rosszra hajló akarat

Gyengítői

Ösztönök

v  Kielégülésük eleven és erős gyönyörérzelmekkel jár

v  Akadályoztatásuk heves fájdalomérzelmekkel jár

v  Az érzelmek hatnak az akaratra, és serkentik az ösztön kívánta cselekvéseket

v  Alá kell vetni őket az értelem vezetésének és az akarat uralmának

Részletesebben lásd “Az ösztönök helyes és helytelen működtetése” c. fejezetet

Érzelmek

v  Mibenlétük

Ø  Az akarás szoros tartozékai

§  Megelőzik

§  Kísérik

·        Jutalmazzák

·        Büntetik akarati döntéseinket, viselkedésünket

§  A helyesen felfogott és nevelt érzelmek segítik az akaratot

§  A jól kidolgozott akarat tudja irányítani az érzelmeket

§  A meg nem fékezett érzelmek pl. harag rabságban tartják az akaratot, játékszerükké válik

§  A meg nem fékezett érzelmek szenvedélyekké erősödhetnek

v  A negatív érzelmek megfékezendők

Ø  Hogyan?

§  Alapját megingatjuk, megcáfoljuk

·        Bebizonyítani

¨       a gyűlölt tárgy kevésbé ártó voltát

¨       természetfeletti hasznosságát

¨       gyűlöletünk káros voltát magunkra, másokra

§  Pozitív érzelmekkel helyettesíthetjük őket

Helytelen, bűnös szokások, szenvedélyek, függőségek

v  Az ember kialakíthat magában szokásokat, amelyeknek kezdetben nem látszik a káros voltuk, de az idő előre haladtával csökkentik az akarat szabadságát, sőt egészen ragságba hajtják azt.

v  Mennyi egyéni és családi tragédiának a forrása a dohányzás, az alkohol, a játékszenvedély, a különféle kábítószerek és egyéb függőségek.

Bukott angyalok

v  A szenvedélyeket, függőségeket az ember részben maga alakítja ki, de van, amiket át is örökít utódainak. Ezeket a természetes módon kialakított és átörökített bajokat a gonosz lelkek is meglovagolják, kihasználják, és előszeretettel dolgoznak maguk is ilyenek kialakításán. A gyógyításukban is figyelembe kell venni a bukott angyalok szerepét.

Világ

v  A világ bűne, az isteni értékekkel gyakran ellentétes értékrendje az akarat működését nagyon károsan befolyásolja. Hány diák szellemi tunyasága, akaratgyengesége mögött a tévé- és internetfüggőség húzódik meg. Félelmetes időmennyiséget töltenek ezek előtt az eszközök előtt, amelyek az önfejlesztéstől, értelem- és akaratfejlesztéstől veszik el a pótolhatatlan időt. Már ez önmagában is óriási kár. Ezen kívül kifárasztják, káros tartalmakkal töltik meg − gyermeknek és felnőttnek egyaránt – a tudatát, képzeletvilágát, és gyengítik akaratát.

Betegségek

v  Sérülések, lázas, daganatos betegségek, szervi bajok, egyéb testi betegségek akadályozzák az ember földi életét, küzdenünk kell ellenük, gyógyításukra kell törekednünk. Jézus is meggyógyította a betegeket, akiket hozzá vittek, és apostolait is azzal a paranccsal küldte apostoli útjaikra, hogy „gyógyítsátok meg a betegeket”!

Lelki sebek

v  Az egymással való békében, harmóniában élést a lelki sebek akadályozzák leginkább. Ezek a megbocsátásnak is az akadályai tudnak lenni. Megbocsátásra is gyakran akkor lesz képes az ember, ha előbb ezek a lelki sebek begyógyulnak.

Szövetségesek

Isten

Nyilvánvaló, hogy Isten a szövetségesünk, hiszen mindenben a javunkat akarja. A keresztény élet Isten és az ember együttműködése. De Istennek kell átengedni a főszerepet. Ő az első, a mi szerepünk csak másodlagos lehet. Az Ő akaratát kell mindenben keresnünk, az Ő terveinek kell alárendelni a mi terveinket.

Szent angyalok

v  Isten segítőnknek adta mellénk őrző angyalunkat. Az egész angyalvilág a mi szolgálatunkban áll.

Ø  …minden a tietek, ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené (1 Kor 3,22-23).

Ø  Ők ugye mindnyájan szolgáló lelkek, s azok szolgálatára küldték őket, akiknek az a hivatása, hogy örököljék az üdvösséget (Zsid 1,14)?

v  A legtöbb keresztény számára még kiaknázatlanok azok a lehetőségek, amelyek a szent angyalokban adottak számunkra.

Ø  gyógyítóink, szabadítónk

Ø  oltalmazóink

Ø  a lelki életben tanítóink

Ø  vezetőink

Ø  a bukott angyalok elleni küzdelmünkben társaink

§  csak a velük való szövetségben van esélyünk arra, hogy győzelmet arassunk a nálunknál sokkal hatalmasabb szellemi lények, a bukott angyalok felett

Ø  A mai ember számára a démoni erők elszabadulásának korában létkérdés, hogy megkösse a szent angyalokkal való szövetséget, és velük együtt folytassa küzdelmeit.

Jó (szent) emberek

v  Három csoportjuk van

Ø  Földön élők

§  Az ember társas lény, nem képes egyedül élni. De nem mindegy, hogy milyen emberekkel él együtt, kiknek a társaságát keresi.

Ø  Üdvözült lelkek

§  Ők már Istennél vannak, levetették földi korlátaikat. Sokkal több lehetőségük van a segítésünkre, mintsem gondolnánk.

Ø  Tisztítótűzben lévők

§  Magukon nem tudnak segíteni, de rajtunk igen, főleg ha imádkozunk, áldozatokat hozunk, búcsúkat ajánlunk fel értük, hogy minél előbb a Mennybe jussanak, és onnan még hatékonyabban segíthessenek rajtunk.

Rossz, kellemetlenségek

Magatartás velük kapcsolatban

Rossz, helytelen magatartás

v  Ha a rosszat a külső körülményekből eredeztetjük

Ø  Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és beszennyezi az embert (Mk 7,21-23).

v  Csak a mi magatartásunk lehet rossz, magunkat sebezzük a következőkkel

Ø  félelem, aggodalom, csüggedés

Ø  szomorúság, megadás

Ø  ítélkezés, harag, keserűség táplálása

Ø  elzárkózás a kiengesztelődéstől

Ø  elsietett félmegoldások keresése

Jó, helyes magatartás

Nincs olyan emberi baj, amelyből ne tudnánk lelki hasznot húzni (Aranyszájú Szt. János)

Ø  fogadjuk el!

Ø  keressük a hasznot!

v  Nem szabad engedni, hogy előhívják belőlünk a rosszat

v  Isten jót tud kihozni belőlük

Ø  Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik (Róm 8,28).

§  ezért megköszönhetjük, hálát adhatunk étük, magasztalhatjuk Istent

A helyes magatartást részletesebb kifejtését lásd a “Szenvedések” c. fejezetben

Károk, károkozások

Nekünk okozott károk

Emberek

v  Milyen károkat okozhatnak?

Ø  Erőszak, elnyomás

Ø  Becsületben okozott károk

Ø  Külső, belső sebek

Ø  Hibás programok elindítása bennünk

Ø  Másokat utánzó rossz szokások

v  Jézus külön felhívja a figyelmet a kicsinyeknek okozott károkra, a botránkoztatásra

Ø  Azután Jézus így szólt tanítványaihoz: Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat. Jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, mint hogy megbotránkoztasson egyet is e kicsinyek közül (Lk 17,1-2).

Ördögök

v  Minden eszközzel vesztünkön dolgoznak

v  Hamis képeket, fantomképeket alakítanak ki

Ø  Istenről

Ø  többi emberről

Ø  önmagunkról

Ø  világról

Ø  jóról és rosszról, bűnről és erényről

v  Félelmeket keltenek

v  Betegségeket okoznak

v  Hamis bűntudatot, lelkiismeretfurdalást keltenek

v  Támadják, szorongatják, megszállják az embert

v  Élősködnek az emberen, elszívják energiáit

Lásd részletesebben a “Világ szereplői” c. fejezetben ugyanezt

Általunk okozott károk

Istennek, Jézusnak

v  Fájdalom, szenvedés

Ø  Minden bűn Őt bántja. Ha nem lettek volna bűnök, Neki nem kellett volna szenvednie és meghalnia

v  Üdvösségtervének akadályozása

Ø  Isten minden embert üdvözíteni akar. És ezt rajtunk kersztül akarja. A mi bűneink is késleltetik az Ő üdvösségtervének a kibontakozását.

Embereknek

v  Mindazokat a károkat, szenvedéseket okozhatjuk mi is embereknek, amiket ők okoznak nekünk

v  A nekünk okozott károk és szenvedések érzékenyekké tehetnek arra, hogy mi ne okozzunk ilyeneket másoknak.

Ø  Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak (Lk 6,31).

§  Ezt negatíve is fogalmazhatjuk: Ne tegyetek olyat soha mással, amit nem szeretnétek, hogy veletek tegyenek!

Önmagunknak

v  Mi magunknak okozhatjuk legtöbb és a legnagyobb károkat

Belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság,  házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert (Mk 7,21-23).

v  Üdvösségünk vagy kárhozatunk rajtunk múlik

v  Hogyan okozunk önmagunknak károkat?

Ø  A transzcendentális értékek kizárása által

Ø  Szeretőképesség csökkentése a bűnök által

Ø  Anyagi kárétel, fizikai fájdalom, lelki fájdalom,

Ø  Önmagunk helytelen értékelése (gőg, önmegvetés)

Ø  Lelki erőink, energiáink elpazarolása

§  fizikai, szellemi immunrendszerünk károsodik −>

·        megbetegedés

Ø  Káros szokások, függőségek, szenvedélyek kialakítása révén


Szenvedések

A szenvedések előnyei, hátrányai, pozitív, negatív oldaluk

Negatív oldaluk

v  A szenvedés kellemetlen, rossz érzés, senki sem akarja, de sok jó kijöhet belőlük

Pozitív oldaluk

Megakadályozzák a bezárulást

v  Egyéni programjainkba

v  Saját bölcsességünkbe

v  Szűk látókörünkbe

Eszközei, létrehozói, előidézői, növelői

v  Az önismeretnek

v  Az emberismeretnek

v  Az istenismeretnek

Ø  Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak (Jób 42,5).

v  Az Istenben maradásnak

§  Általuk belátjuk, hogy magunktól gyengék vagyunk,

§  könnyen elerőtlenedünk, elbukunk

v  A hit, remény, szeretet növekedésének

v  Kapcsolataink elmélyítésének Istennel, emberekkel

v  Fejlődésre ösztönöznek

v  Engesztelő, megváltó értékük is van

v  Jézushoz hasonlóvá tesznek

A szenvedésekhez való viszonyulás

A szenvedések elutasítása

v  Az élet elutasítása

v  Földi élet nincs szenvedések nélkül

v  Ha Isten kiküszöbölhette volna a szenvedést a földi életből, minden bizonnyal megtette volna. Ha meghagyta mégis, feltehetően azért, mert az embernek javára válik.

Az elutasítás negatív hatásai

v  Attól még megmarad

v  A bajt újabbakkal tetézi

v  Kétségbeesést, neheztelést, erőszakot szül

v  További feszültségeket, idegességet okoz

v  Bekeményítve erősebb az ütés, amit kapunk, mint lazán

Ø  Akinek van jó esési technikája, ha elgáncsolják, akkor se esik olyan nagyot

v  Félelmeket gerjeszt

Ø  megkeményít, görcsössé tesz

Ø  állandó védekező állásba merevít

Ø  elhamarkodott, helytelen viselkedésre ösztönöz

A szenvedésbe való beletörődés

v  Jobb, mint a lázadás, de hiányzik belőle a remény, hogy lehet másként is

A szenvedés elképzelése

v  Rosszabb mint az átélt szenvedés

Ø  miért?

·        mert képzeletünk hatalmába kerít és ez újabb szenvedéseket produkál

v  Miből származik?

Ø  korábbi Isten nélkül átélt szenvedésekből

§  Gyógyításuk

·        Megköszönjük Istennek, hogy akkor akkor is velünk volt, nagyobb bajoktól megóvott, amikor átéltük azt a szenvedést, különben nem lehetnénk most itt.

A szenvedés elfogadása

v  Benne van a hit, remény és a szeretet, Istenhez kapcsol

Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek (Róm 8,28).

A szenvedés elfogadásának pozitív hatásai

v  Katarzist okoz, megtisztít

Ø  miktől?

§  bűnöktől

§  ragaszkodásoktól

v  Nevel, gyarapít

Ø  Erényesebbé tesz

§  gondolkodásra késztet

§  megfontoltabbá

§  erősebbé

§  szerénnyé, alázatossá

§  szelíddé

§  együttérzővé

§  türelmessé tesz

§  önzetlen szeretetre tanít

v  Elviselhetőbbé teszi magát a szenvedést is

Ø  Egy békés szenvedés már nem is szenvedés (Vianney)

v  Elfogadásához kegyelmet kapunk

v  Elutasítása növeli a szenvedést, újabb problémákat okoz

v  Jézus a szenvedés vállalására biztat

Ø  Akkor Jézus azt mondta a tanítványainak: Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem (Mt 16,24).

Harag, bosszú, gyűlölet

A kiengesztelődésben a haragunkat, gyűlöletünket, megtorlási vágyunkat, bosszúvágyunkat kell kezelnünk. Ezért fontos megismernünk a harag lélektanát. Aquinoi Szent Tamás Summa Theologiae c. műve alapján mutatjuk be (Pars II. Q46-48). Ő a haragról mint szenvedélyről beszél. A mai szóhasználatban inkább érzelmet kell értenünk rajta. Érzelem jelentésben használjuk. De a harag szenvedéllyé is válhat, ezért ahol ez indokolt, meghagytuk a szenvedély kifejezést.

v  A harag mibenléte

Ø  Törekvés arra, hogy másnak ártsunk bosszúból

§  A bosszúról úgy gondolja az ember, hogy jogos, mert a másik bántott, kárt tett nekünk

Ø  A harag ellentétes érzelmekből összetett érzelem. Több érzelem együttes hatása okozza

§  szomorúság

§  bosszúvágy

§  remény, hogy a bosszú beteljesedik

v  Indítóoka mindig valami ellenünk elkövetett tett. Ezek visszavezethetők a lekicsinylésre, amely három formában jelentkezhet. Mindhárom valami jogtalanság.

§  lenézés

§  akaratunk valamilyen akadályozása

§  rágalmazás

Ø  A lekicsinylés az ember kiválóságával áll szemben

§  Azokat kicsinylik le, akikről azt gondolják, hogy semmire sem méltók

§  Akiknek helyes az önértékelésük nehezebben haragszanak

§  A betegek és fogyatékosak könnyebben haragra gerjednek

v  A haragnak mindig két tárgya van. Aki haragszik, bosszút akar állni valakin

Ø  A harag egyik tárgya maga a bosszú

Ø  Másik tárgya az ártó személy, akin a haragvó bosszút akar állni

Ø  Ha ezek túl kicsik, nem támad fel a harag

v  A haragot kiváltó megkárosítás történhet

Ø  Tudatlanságból

§  Az illető nem tudta, hogy bánt

Ø  Szenvedélyből

§  Nem szabad az illető, valami erős érzelem vagy szenvedély uralma alatt áll

Ø  Szándékosan, tudatos választásból

§  Igazán az ilyen emberekre haragszunk

v  A harag feltámadását egy értelmi ítélet előzi meg

Ø  Az ilyen szándékosan bántó embert meg kell támadni -> feltámad a harag

v  A harag fajai a haragot növelő tényezők alapján

Ø  Fellobbanás, mert gyorsan támad

§  az ilyenek hevesek, utána gyorsan megnyugszanak

Ø  Mánia (<− maneo=marad), mert az emlékezetben sokáig megmarad

§  keserűek sokáig haragot tartanak

Ø  Düh, mert nem nyugszik addig, amíg ki nem osztja a büntetést

§  nehéz emberek, mivel nem nyugszanak, amíg nem büntetnek

v  A harag gyűlöletté erősödhet

Ø  A gyűlölet mindkét tárgya rossz. Aki gyűlöl, rosszat akar valakinek, mint számára meg nem felelőnek

§  Rosszat alkalmaz a rosszra

§  A harag által jót alkalmazunk a rosszra (Legalábbis úgy véljük, hogy jogos a büntetés, tehát jó)

§  A gyűlölet súlyosabb, mint a harag

v  A harag élvezettel jár

Ø  Az élvezetek bizonyos orvosságok a szomorúság ellen

Ø  A sérelemből keletkező szomorúságot a bosszú orvosolja, a bosszút élvezet követi

Ø  Mielőtt a bosszú reálisan jelen lenne, kétféleképpen válik jelenvalóvá

§  remény szerint

§  a folyamatos gondolkodás által

v  A harag külső tünetei Nagy Szent Gergely alapján

Ø  a szív erősen ver

Ø  a test remeg

Ø  a nyelv akadozik

Ø  az arc tűzvörös

Ø  a tekintet vad, nem ismeri fel az ismerősöket

Ø  a száj kiált, de nem lehet érzékelni, mit mond

v  Hatása az ész használatára

Ø  Az összes szenvedély közül a harag akadályozza a legláthatóbban az ész ítéletét

§  A haragban elvesztettem a tisztánlátást (Zsolt 31.)

v  Hatása a beszédre

Ø  Ilyenkor gyakran nem tud meg se szólalni az ember, talán egy természetes belénk épített fék Isten részéről, hogy ne kövessünk el valami meggondolatlanságot

§  A harag némelykor a megzavart léleknek, mintegy ítélettel hallgatást szab ki (Nagy Szent Gergely).

v  A harag ellentéte

Ø  Egyedül a megmozdulástól való tartózkodás

Ø  A haraggal a szelídség áll szemben, amely nem ellentétes, hanem negatív szembenállás

v  Mi csillapítja?

Ø  A szelíd válasz

Fájdalom, szomorúság − élvezet

A megbocsátás elsősorban a harag és a hozzá kapcsolódó negatív érzelmekről való lemondás, azok elengedése, kisöprése. Ezért mutatjuk be Aquinoi Szent Tamás idézett műve alapján részletesebben a fájdalmat és a szomorúságot, és ezek ellentétét az élvezetet is (Pars II. Q 31-39). Sok megfontoladó szempont van ezek működésével kapcsolatban. Ezeket vastag betűvel szedtük.

v  A fájdalom és a szomorúság egymással való kapcsolata

Ø  a szomorúság a fájdalom egy faja, amelynek sajátos tárgya a saját rossz

v  A fájdalom fajai

Ø               Külső

§  a testnek ellentmondó rossz, amely a külső érzékekből, például a tapintásból származik

Ø  Belső

§  oka a törekvésnek ellent mondó rossz. A belső érzékek és az ész ismeretét követi

·        ezek azáltal keletkeznek, hogy elképzeljük őket

v  A fájdalom okai

Ø  Az elvesztett jó, a jó utáni vágy

Ø  A rosszal való kapcsolat

Ø  Az egységre való törekvés, az egység szeretete

Ø  Egy nagyobb hatalom

§  ha az ember meghajol a nagyobb hatalom előtt, a fájdalom nem jön létre

v  A fájdalom következményei

Ø  Elveszi a tanulás képességét

Ø  Megterheli a lelket

§  akadályozza, hogy ne élvezze azt, amit akar

Ø  Gyengíti a cselekedeteket

§  amit szomorúsággal teszünk, nem tesszük olyan jól, mintha élvezettel tennénk

Ø  A szomorúság a lélek összes többi érzelménél jobban árt a testnek

v  Jósága, rosszasága

Ø  a szomorúság a rossz felismerése és elutasítása miatt jó

Ø  a túlzásba vitt szomorúság, az önsajnálat, a keserűség rossz, kerülendő, megfékezendő

Gyógyszerei

Ø  megengedett élvezetek

Ø  sírás

Ø  a meghallgatás, barátok együttérzése

Ø  az igazság (Isten és a túlvilági boldogság) szemlélése

Ø  alvás

Ø  fürdés

Ø  mozgás, torna

v  Az élvezettel való kapcsolata

Ø  Az élvezet mibenléte

§  A lélek bizonyos megmozdulása, egyidejű, teljes és érzékelhető birtokbavétele valamely létező természetnek

§  Különbsége az örömtől

·        Az öröm az élvezetnek egy faja

¨       Örömről csak az értelmet követő élvezettel kapcsolatban beszélünk

¨       Az állatok nem örülnek, csak egyszerűen élveznek

¨       Az ember örülni is tud annak, amit élvez

·        Az értelmes törekvésben, vagyis az akaratban van élvezet, amit örömnek nevezünk, a testi élvezetben azonban nincs

·                                                         Az élvezet fajtái

¨                                                                   Testi és érzékelhető (természetadta)

Ø                  Képesek vagyunk racionális élvezettel is kívánni dolgokat

¨                                                                   Szellemi és értelemmel felfogható (nem-természetadta)

·                                                         A szomorúság és az élvezet egymáshoz való viszonya

¨                                                                   Mindkettő érzelem

¨                                                                   Egymással ellentétes érzelmek

¨                                                                   Az élvezetre való törekvés természeténél fogva erősebb, mint a szomorúságtól való menekülés

·                                                         Az élvezetnek sok oka lehet. Azért fontos ezeket ismernünk, mert a megengedett élvezetek segítenek elkerülni a negatív lelkiállapotokat

¨                                                                   változás

¨                                                                   remény

¨                                                                   emlékezés

¨                                                                   szomorúság

¨                                                                   mások cselekedetei

¨                                                                   a másnak tett jó

¨                                                                   a hasonlóság

¨                                                                   csodálkozás

·                                                         Az élvezetek jóság, rosszaság a tárgytól függ, amire irányul

¨                                                                   az erényes cselekedeteket élvezete jó

¨                                                                   a bűnös cselekedetek élvezete rossz

·                                                         Az élvezet következményei

¨                                                                   Szomjúságot, vágyat támaszt önmaga iránt

¨                                                                   Az ész használatára való hatásuk

Ø                  a testi élvezetek akadályozzák

Ø                  a saját élvezetek növelik

§                     pl. szemlélődés, következtetés

¨                                                                   Tökéletesíti a cselekvést


Képességek, funkciók

Ez a fejezet, valamint az ösztönökről szóló fejezetek Palánkay Gausz Tibor S.J. Életerőnk a szeretet, a szeretet aszkétikája és misztikája c. könyve megfelelő fejezetének a felhasználásával készült (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 1990).

Miért fontos ezekről itt szót ejtenünk?

v  Önismeret nélkül nem tudunk kiengesztelődni, gyógyulni, békességben élni, nem tudunk egészségesek lenni. Szükséges, hogy ismerjük képességeinket, és helyesen működtessük azokat. Ebben a fejezetben Sorra vesszük az ember legfontosabb képességeit, azok funkcióit és egymással valló kapcsolatait.

v  Képességeink és azok funkciói közül kettőt itt az elején is kiemelünk, amelyek különösen fontosak a kiengesztelődés szempontjából.

v  Az értelem egyik fontos funkciója az érékelés

Ø                               Nem mindegy, hogy mit értékelünk jónak, rossznak, előnyösnek, károsnak

Ø                               Viselkedésünket igazán nem a külső tények befolyásolják, hanem az, hogy mi hogyan értékeljük azokat. Ha például szándékos károkozásnak értékelünk egy cselekedetet, harag támad bennünk, ha nem, esetleg fel se ébred a harag.

v  Az ösztönökhöz kapcsolódnak a legtöbb bűneink és erényeink

Ø  A legtöbb bántás az ösztönök tárgyát képező javak területén ér minket

Ø  Az ösztönökhöz kapcsolódnak a főbűnkök és azok ellentétes erényei

Ø  Az ösztönök tárgyai azok a javak, amelyek birtoklására az ösztönök ösztönöznek minket. A bántások, károkozások is ezekre a javakra irányulnak. De éppen ezek a bántások és károkozások képesek korrigálni a helytelen értékrendeket és ezek nyomán a hibás viselkedéseket bennünk. Isten ezért is engedi meg, hogy károk, bántások érjenek, mert ezek hiányában elfeledkeznénk Róla, mennénk a magunk útjain. A Szentírás több helyen egyenesen Istennek tulajdonítja a szeretetből való fenyítést.

§  Jogosan ítélsz te, Uram, ezt jól tudom, igazad volt, hogy megaláztál. (118. Zsolt)

§  Ha megítélnénk önmagunkat, nem esnénk ítélet alá. Amikor pedig ítélet alá esünk, az Úr fenyít meg minket, hogy ne kárhozzunk el ezzel a világgal (1 Kor 11,31-32).

§  Még nem álltatok ellen véretek ontásig a bűn ellen vívott harcban, és elfelejtettétek a vigasztalást, amely nektek, mint fiaknak szól: »Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha büntet, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz minden gyermeket, akit magához fogad« A fegyelemért szenvedtek. Mint fiakkal, úgy bánik veletek Isten, s melyik fiú az, akit apja nem fenyít meg (Zsid 12,5-7)?

A képességek használata

Helyes használat

v  Transzcendentális értékek választása, érvényesítése

v  Egységben, harmóniában élni

Ø  Istennel

Ø  önmagunkkal

Ø  a többi emberrel

Ø  a teremtés többi szereplőivel

Helytelen használat

v  Bűnök elkövetése

v  Bűnös kívánságok táplálása

v  Érzéki javak habzsolása, az ösztönök korlátozás nélküli kielégítése

Értelem

v  Az ember két legfontosabb tehetsége az értelem, és a szabad akart. E kettő miatt mondhatjuk elsősorban, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert

v  Az értelem működése csak külsőleg függ más tehetségektől, azok béníthatják tisztánlátását

Funkciói

Megismerés

v  Az értelem természeténél fogva a tárgyak, az igazság megismerésére törekszik

v  Egyszerű megismerés

Ø  Fogalomalkotás az addig ismeretlen tárgyról

§  Az érzékek (külső, belső) az érzéki tárgy ingerét (hang, szín, fájdalom, stb) felfogják és továbbítják az agynak

§  Az agy létrehozza a lélekben a tárgy belső képét érzet vagy képzet formájában

§  A lélek, ill. megismerő képessége ezekből fogalmakat alkot

§  Ezekből jönnek létre elvonás útján az általános fogalmak

§  Ezek képezik az értelem többi tevékenységének, főleg az ítéletalkotásnak és következtetésnek az alapját

v  A fogalomalkotásnak fontos elemei a listák. Minden beletartozik valamibe, része valaminek. A listák ismerete, ilyenek gyűjtése, karbantartása nélkül nem alakul ki a fogalmi gondolkodás.

Megértés

v  Az új fogalom beillesztése addigi ismeretei közé

Ø  Ez a gyakorlatban egy adott lista elemei közé való behelyezést jelent

Ítéletalkotás

v  Az értelem állít vagy tagad egy fogalmat a másikról

Ø  Alany, állítmány közti kapcsolat felfedezése

Következtetés

v  Két ítélet összehasonlításából egy harmadik ítélet levezetése

Ø  Hogy a harmadik igaz legyen, az első kettőnek is igaznak kell lennie

Figyelem

v  Mibenléte

Ø  Az ismerő tehetség összpontosítása valamilyen tárgyra a többi tárgy viszonylagos mellőzésével.

v  Fajai

Ø  Önkéntes

§  Az akarat által irányított tudatos odafigyelés

·        Minél nagyobb, annál kidolgozottabb, fegyelmezettebb, értékesebb lelki életet képes élni gazdája

Ø  Spontán

§  Válasz az akarattól független külső vagy belső ingerre

·        Ha túl erős, akkor szórakozott, fegyelmezetlen értelmi működés

·        A mai fiatalok gyenge koncentrációs képessége a túl sok és erős ingerre vezethető vissza, amelyek a mai világ által − főleg a tévén és interneten keresztül − érik őket.

Intuíció

v  Fogalmak, összefüggések közvetlen, következtetés nélküli meglátása

v  Az intuitív ember közvetlenül meglátja az igazságot

v  Akik csak erre támaszkodnak, könnyen esnek tévedésbe

Ø  Fontos, hogy intuitív felismeréseinket ellenőrizzük, bizonyítsuk

Emlékezés

v  Tevékenységei

Ø  Bevésés

Ø  Felidézés

§  Miktől függ?

·        A bevésés erősségétől

·        A jó bevésési technikáktól

¨       például listamódszer

·        A felidézés egyéni készségétől

·        Érzelmi világunktól

·        Érdekkörülményeinktől

Ø  Anyagot szolgáltat az értelem munkájához

Felejtés

v  Megóvja a lelket a túlterheléstől

Elképzelés (fantázia)

v  A meglévő képzeteket elemire szedi szét, belőlük új képzeteket alkot

v  Reális területeken, feladataink megtervezésében kell működtetnünk

v  Az irreális világban való foglalkoztatás rengeteg kárt okozhat

Értékelő, minősítő tevékenység

v  Szerepe

Ø  Meghatározza, hogy mit tartunk

§  Jónak, rossznak

§  Értékesnek, értéktelennek

§  Károsnak, veszélyesnek, veszélytelennek

v  Mik befolyásolják?

Ø  Hitünk, hiedelmeink

Ø  Értékrendünk

Ø  Környezetünk, neveltetésünk, kulturáltságunk

Ø  Isten, szent angyalok és emberek

Ø  Bukott angyalok

v  Hatásai

Ø  Befolyásolja viselkedésünket, érzelmeinket

v  Az akarat elé tárja a felismert jót

Akarat

v  Mivolta

Ø  Az ember vágyó képessége

§  A vágy megismert, de távol levő jó kívánása

§  A vágy az akaratot tevékenységre lendíti, ha a jó elérhetőnek látszik

Funkciói

v  Dönt arról és végrehajtja, amit az értelem elé tár

Ø  Ezek által kialakít az emberben

§  jó szokásokat, erényeket

§  bűnös szokásokat, szenvedélyeket

Miknek van befolyása működésére?

v  Értelem

v  Ösztönök

v  Érzelmek

Ø  Az érzelmek az akaratot az ösztön kívánta cselekedet megtételére ösztönzik

§  Megelőzik

§  Kísérik

·        jutalmazzák

·        büntetik

Ø  A jól kidolgozott akarat tudja irányítani az érzelmeket

Ø  A helyesen felfogott és nevelt érzelmek segítik az akaratot

v  Bukott angyalok

v  Isten

Ø  Isten maga növeli bennetek jóakarata szerint a szándékot, meg a végrehajtást is (Fil 2,13-14).

Szív

v  Nem a fizikai értelemben vett szívet kell érteni rajta, hanem az ember szerető képességét. Ennek a segítségével képes az ember szeretni vagy gyűlölni.

v  Az értelem és az akarat is szükségesek a helyes szeretéshez. És szerepük van benne az ember többi képességeinek is.

Ø  Jézus azt felelte: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből ( Mk 12,30)!

v  Értelmileg sérült emberek is tudnak szeretni, gyakran jobban, mint a legkiválóbb értelmi képességek birtokában lévő emberek.

Érzékek

v  Képesek a szép vagy a rút befogadása

v  A lélek kapui. Ők szolgáltatják az információkat az értelmi megismeréshez is.

v  Az egyik embernél egyik, a másiknál másik a fejlettebb. Vannak vizuális, auditív, mozgásokra érzékeny, kifejlett tapintó képességekkel rendelkező, ízekre, illatokra különösen érzékeny emberek. Arányosan célszerű mindegyiket fejleszteni.

v  Az ember befolyásolásának fontos tényezői

Érzelmek

v  Mivoltuk

Ø  Az érzelmek az ösztönök kielégítéséből származnak

§  Kielégítésükből gyönyörérzelmek

§  Akadályozatatásukból fájdalom érzelmek

Fajtáik

v  Pozitív

Ø  Vágy

§  A megismert, de távol levő jó kívánása

·        Az akaratot tevékenységre lendíti, ha a jó elérhetőnek látszik

Ø  Bátorság

§  Az értelem által nagyon jónak ítélt, de az akarat által nehezen elérhető felé mozdít

Ø  Remény

§  Az értelem a jót elérhetőnek minősíti

·        az akarat küzdeni fog

Ø  Hála

§  A megkívánt és megszerzett jó segítői iránt támad bennünk

Ø  Öröm

§  A jelen lévő jó élvezete

·        A helyes akarás jutalma

Ø  Jóakarat

§  Vágyak, örömök elérését kívánja másoknak

v  Negatív

Ø  Fajtái

§  Fájdalom, szomorúság, keserűség, önsajnálat

·        Lásd az előző fejezetet!

§  Félelem

·        Fenyegető, nehezen elkerülhetőnek ítélt rosszat akarja elhárítani

¨       Ha az elhárítás reményteljes

Ø                    Tevékenységre lendít

¨       Ha az elhárítás reménytelen

Ø  Megbénítja az akaratot

§  Harag, bosszú, gyűlölet

·        Lásd az előző azonos című fejezetet

§  Kétségbeesés

·        A kívánt jó elérhetetlennek, a fenyegető rossz kikerülhetetlennek látszik

A tartós negatív érzelmek káros hatásai

v  Állandó energiákat kötnek le bennünk

v  Megfosztanak az örömtől, békétől, elégedettségtől

v  A múlthoz kötnek, akadályozzák jelen feladataink teljesítését

v  Legyengítik szellemi immunrendszerünket

v  Állandó stressz állapotot tudnak létrehozni

Ø  Fogékonnyá tesz betegségekre például

§  arthritis (ízületi gyulladás)

§  cukorbetegség

§  érelmeszesedés

§  vérkeringési zavarok

Ø  Rögzülhetnek, elhatalmasodhatnak

§  Következményei

·        depresszió

·        meggondolatlan tettek

Ø  A meg nem fékezett érzelmek szenvedélyekké, függőségekké erősödhetnek

§  Ezek, pl. a harag, rabságban tartják az akaratot, játékszerükké válik


Az ösztönök és a hozzájuk kapcsolódó főbűnök és erények

Fő jellemzőik

v  Kielégülésük eleven és erős gyönyörérzelmekkel jár

v  Akadályoztatásuk heves fájdalomérzelmekkel jár

v  Az érzelmek hatnak az akaratra, és serkentik az ösztön kívánta cselekvéseket

v  Alá kell vetni őket az értelem vezetésének és az akarat uralmának

v  Egymással gyakran kapcsolódnak

Ø  Egyik felerősíti a másikat

Ø  Egyik megfékezése gyengíti a másikat is

v  A hét ösztön helytelen működtetése, korlátozások nélküli kiélése a főbűnök, amelyek az ellentétes erényekkel győzhetők le. Az erények az ösztönök helyes megélésének, működtetésének a módjai

v  Az ösztönöket és a hozzájuk kapcsolódó fűbűnöket és erényeket részletesebben az utolsó főrészben tárgyaljuk. Itt csak az ösztönöket és a helyes illetve helytelen megélésüket jelentő főbűnöket és erényeket soroljuk fel.

Táplálkozási ösztön

v  Torkosság

v  Mértékletesség

Tevékenység ösztöne

v  A jóra való restség

v  A szorgalom

Gyűjtés ösztöne

v  Kapzsiság és fösvénység

v  Szegénység

Érvényesülési ösztön

v  Kevélység

v  Hiúság

v  Csökkentértékűség, kisebbrendűségi érzés

v  Alázatosság

v  Szerénység

Társas ösztön

v  Irigység

v  Erőszak

v  Önzetlen szeretet

Védekezés ösztöne

v  Harag

v  Szelidség

Fajfenntartás ösztöne

v  Bujaság

v  Tisztaság

A képességek egymással való kapcsolatai

Értelem és akarat

v  Az értelem az akarat elé tárja a felismert jót

Ø  Csak külsőleg függ más tehetségektől

§  Az ösztönök, vágyak, érzelmek béníthatják tisztánlátását

§  Ugyanakkor értelmünkkel jónak, rossznak minősíthetjük ezeket és minket ért hatásokat, így befolyásolni is tudja ezeket

v  Az akarat végrehajtja, amit az értelem fontosnak ítél

v  Belső mivoltában befolyásolják, tehát belsőleg függ a következőktől

Ø  Értelem

Ø  Ösztönök

Ø  Vágyak

Ø  Érzelmek

Ø  Isten

§  Isten maga növeli bennetek jóakarata szerint a szándékot, meg a végrehajtást is (Fil 2,13-14).

Ø  Szent angyalok

Ø  Bukott angyalok

Akarat, érzelmek, ösztönök

v  Az érzelmek az ösztönök kielégítéséből származnak

Ø  Kielégítésükből gyönyörérzelmek

Ø  Akadályoztatásukból fájdalom érzelmek

v  Az érzelmek az akaratot az ösztön kívánta cselekedet megtételére ösztönzik

v  Az akarat önmaga gyakorlatilag képtelen az ösztönös érzések, vágyak befolyása alól felszabadulni

v  A helyesen felfogott és nevelt érzelmek segítik az akaratot

v  A meg nem fékezett érzelmek szenvedélyekké erősödhetnek

v  Ezek, pl. a harag, rabságban tartják az akaratot, könnyen játékszerükké válik

v  A jól kidolgozott akarat tudja befolyásolni az érzelmeket négyes hatalma által

Ø  Előrelátás

§  Képzelődések, érzéki benyomások, izgató ingerek elkerülése

§  Fantázia megtisztítása, jó tartalmakkal való megtöltése

·        Lásd utolsó előtti „Gondolatkondicionálás” fejezetet!

§  Bűnre vezető alkalmak kerülése

§  Jó példákkal való foglalkozás

Ø  Tiltás, mérséklés

§  Harc a kísértések ellen

§  A már felébredt heves érzelmek leállítása, mérséklése

Ø  Felszítás

§  Jóirányú indulatok

§  Jó példákkal való foglalkozás

Ø  Irányítás

§  Az érzéki mozdulások jó irányba terelése

Szabadság

v  Kapcsolata a kiengesztelődéssel

Ø  Ha nem fogadjuk el a többiek szabadságát, az nehezíti a kiengesztelődést, a velük való békében élést

v  Lényege, fogalma

Ø  A szabadság helytelen felfogása

§  Minden korláttól való függetlenedni akarás

·        Mi a célja ennek a felfogásnak?

¨       Korlátlan uralomvágy

¨       Korlátlan élvezetvágy

Ø  A szabadság helyes felfogása

§  A rossztól való függetlenség

·        ezen a földön nem lehet teljes

§  Magunk alárendelése a jónak, a jó szolgálata

§  A rossznak az elviselése, hogy nagyobb jó származzon belőle

§  Hozzá tartozik annak elfogadása, hogy nem lehetünk mindig szabadok

Ø  Hívő ember szabadsága

§  Minden helyzetben képes megőrizni a hitet, a reményt, a szeretetet

·        Az üldözés, elnyomás is szeretetté alakítható

§  Bűnös volta ellenére is képes szabad maradni

·        Isten a bűnöst is szereti

·        Az embert bűneivel is hozzá mehet

¨       bocsánatot kérhet

¨       megpihenhet nála

§  Bűnei ellenére is törekedhet a szentség legmagasabb fokára

·        A legnyomorultabb ember is még életében szentté válhat (Szt. Faustyna).

v  Mik csökkentik a szabadságot?

Ø  A minden áron való függetlenedni, uralkodni, irányítani akarás

§  A helyes magatartás: tudni, hogy mikor irányítsunk, és mikor hagyjuk, hogy mások irányítsanak

Ø  Bűnök, bűnös szenvedélyek

Ø  Gonosz lelkek befolyása

§  Főleg félelmek keltése által

Ø  Téves hiedelmek,

§  például

·        Az én bűnöm, vagy a másik bűne korlátozza Istent

·        Az én bűnöm, vagy a másik bűne korlátoz engem

·        A másik ezt vagy azt tehet velem

v  Mik növelik a szabadságot?

Ø  Kiengesztelődés

Ø  Hitben, reményben, szeretetben való növekedés

Ø  Ima

Ø  Szentségekhez járulás

Ø  Gyógyulás

Ø  Szabadulás

Ø  Elfogadás

§  Személyes korlátok

§  törékenységek

§  képtelenségek

§  élethelyzetek elfogadása

§  Annak elfogadása, hogy nem lehetünk mindig szabadok

Ø  Az elfogadás nem belenyugvás, beletörődés, hanem az adott helyzetből való kiindulás. Az elfogadásban benne van a remény a változtatásra


Gyógyulás

Kapcsolata a kiengesztelődéssel

v  A lelki sebek gátolják érzelmileg a kiengesztelődést

v  A gyógyulás által könnyebb lesz a kiengesztelődés

Akadályai

v  Bűn

Ø  meg kell bánni, gyónni

v  Bűntudat

Ø  Jogos

§  ha mi magunk vétkeztünk

§  segíti a bánatot

Ø  Jogtalan

§  Forrásai

·        Mások bűnei

¨       például a kiagyermek szülei veszekedése, válása miatt magát vádolja

·        Gonosz lelkek vádjai

¨       A gonosz egyik neve: vádló

¨       A Szentlélek egyik neve: Védelmező

v  Negatív érzelmekben való megmaradás

Ø  Harag

Ø  Bosszúvágy

Ø  Gyűlölet

Ø  Szomorúság, önsajnálat

A gyógyulás végbevivői

Jézus

v               Ő az igazi gyógyítónk

Ø                  Ő a szeretetnek, az egységnek, az igaznak, a jónak, a szépnek a foglalata, forrása, közvetítője, helyreállítója

§  Az Ő segítségével áradhatnak mindezek az értékek az életünkbe

§  Ő tud helyes kapcsolatba hozni minket a világ többi szereplőivel

v               Az Ő tanításával kell szüntelenül táplálkoznunk

v               Az Ő testét és vérét kell ismételten magunkhoz vennünk

Ø                  Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon (Jn 6,53-54).

v               Az Ő bocsánatát, szabadítását és gyógyítását kell ismételten kérnünk

Gyógyítók

v  Kik, hogyan gyógyítanak?

Ø  Az Istentől származó erők, tudás által

§  Isten a napba, ásványokba, kristályokba, növényekbe, állatokba gyógyító erőket helyezett. Ezeket az erőket kellő tudás birtokában elő lehet hívni. Így gyógyíthatnak

·        orvosok,

·        gyógyszerészek,

·        gyógynövények, stb. ismerői

Ø  Az emberi jószándék, együttérzés, szeretet is gyógyít

Ø  A Szentlélek gyógyító ajándékai is működnek egyes emberekben

v  Milyen gyógyítókat célszerű elkerülni?

Ø  Azokat, akik ismeretlen, okkult eredetű erők által gyógyítanak, különféle kuruzslások, ráolvasások által

§  A bukott angyalok is tudnak gyógyítani. De céljuk nem a gyógyulás, hanem, hogy ezáltal is hatalomra, befolyásra tegyenek szert az óvatlan, minden áron és eszközzel gyógyulást kereső emberek felett. Az ilyen “gyógyítók” beavatkozsai nyomán újabb betegségek, orvosilag megmagyrázhatatlan és kezelhetetlen betegségek jelentkezhetnek.

Ø  Kerülendő, magukban veszélyeket rejtő gyógymódok, irányzatok

§  Ezek részletes tárgyalásába itt nem tudunk belebocsátkozni. Ezekről alaposabban Gál Péter: A New Age – keresztény szemmel. Több kiadást megért a könyv. Az 1997-es kiadás a Pázmány Péter elektronikus könyvtárban is olvasható.

·        Agykontroll

¨       azáltal, hogy az ismeretlen szellemi hatalmak felé fordul, kaput nyit a bukott angyalok előtt

·        Dianetika

¨       mögötte a Szcientológia egyháza áll

·        Enneagram

¨       Kidolgozóinak célja a megváltozott tudatállapot, a nirvana elérése

·        Guru mozgalom

¨       Sai Baba

¨       Baghwan Sri Rajneesch

·        Homeopátia

¨       az ilyen gyógyszerek előállításában mágikus cselekmények szerepelnek

·        Jóga körök

¨       A testi gyakorlatok nehezen választhatók el a jóga kereszténységgel ellentétes szellemétől

·        Myrphizmus

¨       az irányzat kidolgozójánál, Joseph Murphynél a tudatalatti már külön vallásként szerepel

·        Okkult, mágikus praktikák

¨       jóslás

¨       asztrológia

¨       inga és varázsvessző

·        Parapszichológia

¨       Régi babonákkal fertőzött

·        Spiritizmus

·        Szellemgyógyászat

¨       Régi elnevezések

Ø  mesmerizmus

Ø  simogatók

Ø  delejezők

¨       Mai elnevezések

Ø  érintés nélküli gyógyítás, bioenergetika

Ø  fényadás

Ø  kinezológia

Ø  mahikari

Ø  reiki

·        Természetgyógyászat

¨       A természetben sok gyógyító erő működik, de a jelenlegi hazai természetgyógyászat okkultizmussal fertőzött

·        Transzcendentális meditáció

v  Milyen hatásai lehetnek annak, ha ilyen gyógyítókhoz, praktikákhoz fordul az ember?

A kolumbiai fogorvosnő Dr. Gloria Polo Ortiz: Akit villámcsapás ért c. tanúságtételében következőképpen számol be erről saját tapasztalataként. „Elmondom önöknek, ha jósnőhöz mennek, teljesen mindegy, mit csinálnak ott. A bestia minden esetben megpecsételi önöket, ha boszorkánysághoz fordulnak, kártyavetőt keresnek fel vagy szellemekre esküsznek, asztalt táncoltatnak, spiritizmussal vagy asztrológiával foglalkoznak. Ezek miatt a hobbik miatt, amik ma nagyon divatosak, a gonosz megpecsételi önöket. Egyszer egy barátnőmmel voltam egy helyen egy boszorkánynál, hogy megtudjam a jövőt. A bestia rám nyomta a pecsétet. Ettől a pillanattól kezdve elkezdett a gonosz belső nyugtalanságot, zavartságot, felzaklatást, éjszakai rémálmokat, félelmet, kínlódást, ijedtséget okozni. Még az is megfordult a fejemben, hogy öngyilkos leszek. Sírtam, boldogtalannak éreztem magam, már nem találtam meg a békémet. Imádkoztam, de az Urat nagyon messze éreztem magamtól, már nem éreztem úgy az Úr közelségét, mint gyermekkoromban. Egyre jobban nehezemre esett imádkozni. Kinyitottam a gonosznak az ajtót.”

Mi magunk

v  Hinnünk és akarnunk kell! Ezek nélkül nem megy. A hit és az akarás nélkülözhetetlen feltételei a gyógyulásnak.

Feladatok

A minket bántókkal kapcsolatban töltsük meg tartalommal a következő mondatokat, cselekedjük, amit a felhívás kijelent!

Ø  Fájt az, hogy... és még most is fáj...

Ø  Megköszönöm neked (aki bántottál) azt, hogy... (amiket szívből tudunk)

Ø  Megköszönöm Istennek, hogy ezáltal a bántás által... ilyen és ilyen jókban részesültem

Ø  Menjünk vissza gondolatban abba a helyzetbe, ahol a bántás történt

§  Vigasztaljuk meg azt a kisgyermeket, akit (ismételten) bántottak

§  Tudatosítsuk, mondjuk el neki hogy Isten ott is, akkor is jelen volt

·        Ha nem lett volna jelen, elpusztulhattam volna, nem tudnám végezni most ezt a gyakorlatot


Minden betegségből meggyógyulunk-e a kiengesztelődés által?

v  Sok betegségből, mert

Ø  lekötött energiáink felszabadulnak

Ø  a szervezet öngyógyító folyamatai elindulhatnak

v  De Isten jobban tudja, hogy mi válik javunkra

Ø  Betegségeink is szolgálhatják végső nagy gyógyulásunkat, az üdvösséget

Ø  A betegségek erényeket fejleszthetnek ki bennünk, tisztulásunkat, tökéletesedésünket szolgálhatják

Ø  Betegségeinknek, szenvedéseinknek engesztelő, megváltó, másokat üdvözítő értéke is van, különösen, ha felajánljuk azokat

A KIENGESZTELŐDÉS AKADÁLYAI

Túl sok negatív tapasztalat, lelki seb

v  Az ismételt bántások, kiszolgáltatottság, több irányból jövő támadások nagy rombolást képesek végbevinni az ember képességeiben. Olyanoknál, akiknél alig van funkció, ami jól működik, speciális segítő környezetre, hosszabb időre, komplex beavatkozásokra van szükség, hogy a gyógyulás folyamata beindulhasson, előre haladjon.

Téves hiedelmek

Istenről

v  Viselkedésünket elsősorban nem az szabja meg, hogy milyen Isten, milyenek a többi emberek, milyen a külvilág, milyenek a jelenségek, amikkel találkozunk, hanem a róluk való hiedelmeink, vélekedéseink. Első helyen áll ezek között az istenhitünk: hiszünk-e egyáltalán benne, milyennek gondoljuk őt. A kiengesztelődéshez, gyógyuláshoz elsőnek az Istenről való képünket kell korrigálnunk. Ennek fő segítője az Újszövetségi Szentírás gyakori forgatása, annak megfigyelése, hogy milyen valójában Jézus, és hogy Ő milyennek mutatja be Istent.

A többi emberről

v  Végletesség jellemzi a legtöbb ember többiekről alkotott képét. Szimpátiától, antipátiától, külső manipulálástól vezérelve két durva leegyszerűsítés figyelhető meg a legtöbb embernél. Két csoportra osztják az embereket

Ø  ők a megtestesült ördögök,

Ø  ők a megtestesült angyalok

v  Egyik véglet sem igaz. A kettő keveréke minden ember.

Ø  egyik ember felé ezt, másik felé azt az arcukat mutatják

Ø  időnként az egyik, időnként a másik látszik bennük

Ø  egyik ember ilyennek, a másik olyannak látja őket

A szenvedésről

v  A mai ember hajlamos

Ø  abszolút rossznak

Ø  minden áron kerülendőnek tekinteni a szenvedést

v  A valóság

Ø  Csak a kárhozat, az örök szenvedés abszolút rossz

Ø  A földi szenvedésből sok jó származhat

A megbocsátás mibenlétéről

v  A dolgok meg nem történtté tétele

Ø  A tény az tény marad

Ø  De viszonyulásom hozzá megváltozhat

v  Az önvédelemről való lemondás

Ø  Megtehetjük, de nem kötelező

§  Jézus is védekezett, amikor célszerűnek látta

·        E szavakra az egyik poroszló arcul ütötte Jézust ezt mondva: „Így felelsz-e a főpapnak?” Jézus csak ennyit mondott: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat. Ha meg jól, akkor miért ütsz?” (Jn 18,22-23)

Ø  A védekezésnek különböző módjai vannak. Védekezhetünk

§  Haraggal, indulatokkal telten

§  Indulatok nélkül, meggondoltan

v  A felelősség megszüntetése, határainak az elmosása

Ø  A bántó felelősségének a mértéke különböző lehet

§  Szándékosan bántott

§  Figyelmetlenségből

§  Egyáltalán nem akart

§  E két utóbbi esetben egyáltalán nem indokolt a harag, és általában nem is támad fel

v  A kártérítés, jóvátétel igényéről való lemondás

Ø  Megtehetjük, de nem kötelező

Ø  Isten is megköveteli a jóvátételt, a kártérítést

v  A negatív érzelmek tagadása, elfojtása

Ø  Ezeket el kell ismernünk, el kell fogadnunk, ha bennünk vannak

Ø  De nem szabad szítanunk, táplálnunk

v  A másik viselkedésétől függ

Ø  A megbocsátás kizárólag rajtam múlik, az én hozzáállásomon

Ø  Mindegy, hogy a másik bocsánatot kér-e, változik-e, jobbá lesz-e

Ø  Csak a feltételek nélküli megbocsátásnak érvényesülnek a jó hatásai

v  Azonos a kibéküléssel

Ø  A megbocsátás a mi cselekedetünk

Ø  A kibékülés éppen a megbocsátásunk révén később bekövetkezhet

Ø  Lehet, hogy ezen a földön be se következik, de Istenhez csak úgy juthat minden ember, ha az emberektől is bocsánatot kér, akiket megbántott


A KIENGESZTELŐDÉS SEGÍTŐI

Jézus megváltó cselekedetei

A bűn átal Istennek okozott károk emberileg jóvátehetetlenek. Azért lett Jézus emberré, hogy jóvátegye ezeket a károkat. A károk súlyosságát mutatja, hogy Istennek is szenvednie kellett miattuk. Sőt belehalt ezekbe az emberré lett Isten.

Kiknek bocsátott meg Jézus?

v            A bénának, akit eléje vittek

v            Máténak, a vámosnak, és nemcsak megbocsátott, hanem apostolai közé hívta

v            Zakeusnak, a vámosok főnökének

v            Mária Magdolnának, és a házasságtörésen ért asszonynak

v            Péternek, akit bár fő apostolává tett, mégis megtagadta őt

v            A jobb latornak.

v            Mindenkinek megbocsátott, aki bocsánatot kért.

Ø  Az Atya nevében megbocsát azoknak, akik bánják bűneiket, és bocsánatot kérnek

Ø               Aki nem bánja bűneit, és nem kér bocsánatot, annak Isten sem tud megbocsátani. Ez a Szentlélek elleni bűn, azaz a rosszban való megátalkodás állapota.

Ø  Megbocsátott volna Júdásnak is, ha visszatér hozzá, mert az Atya bocsánatát kérte kínzóinak, keresztre feszítőinek is

Helyreállította a megbomlott összhangot

v            Istennel

Ø  visszavezette az embert Istenhez

Ø  megmutatt, hogy mindnyájan ugyanannak az Istennek a gyermekei vagyunk

v  Saját magunkkal

v  A többi emberrel

v  A szent angyalokkal

v  A teremtés többi szereplőivel

Ø  A bukott angyalokkal az összhang a harc, a szembenállás

Ø  Az összes többi szereplőt ki kell szabadítani uralma alól

Többé nem vádol minket a megbocsátott bűnökkel, nem emlegeti fel, nem tartja számon azokat

Ha vétkeitek olyanok is, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; ha vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú (Iz 1,18).

Én, én vagyok az, aki eltörlöm gonoszságaidat önmagamért, és vétkeidre nem emlékezem (Iz 43,25) .

Irgalmas a mi Urunk, Istenünk, könyörületre hajlik szíve. Irgalmas és kegyes, a mi Istenünk, nagy irgalmú és hosszan tűrő. Nem pöröl velünk szüntelen, és haragja nem tart örökké. Nem bűneink szerint bánik velünk, és nem gonoszságunk szerint fizet vissza nekünk. Amilyen messze van az ég a földtől, oly nagy a szeretete az őt félők iránt. Amilyen messze van napkelettől napnyugat, bűninket oly messze dobja tőlünk. Ahogy az atya megkönyörül fiain, úgy könyörül meg az Úr az istenfélőn (Zsolt 102,8-13)

Nem fogja többé így tanítani egyik a másikat, senki a testvérét: „Ismerjétek meg az Urat!” Mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig - mondja az Úr mivel megbocsátom bűnüket, és vétkükre nem emlékezem többé (Jer 31,34). - Ezt idézi a zsidókhoz írt levél is a 8,11-12, 17-ben.

Aki vétkezik, az hal meg. A fiú nem viseli atyja gonoszságát, és az apa nem viseli fia gonoszságát; az igaznak igazsága önmagán lesz, és az istentelennek istentelensége is önmagán lesz. Ha azonban a gonosz bűnbánatot tart minden elkövetett vétke fölött, megtartja minden parancsomat, és jog és igazság szerint jár: biztosan életben marad és nem hal meg; egyetlen elkövetett gonoszságáról sem emlékezem meg; igazságáért, amelyet cselekedett, élni fog (Ez 18,20-22).

Meggyógyítja betegségeinket

Jézus bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, hirdette országa evangéliumát, és gyógyított minden betegséget és fogyatékosságot a nép közt (Mt 4,23).

Megtöri a sátán hatalmát, kiűzi az ördögöket, megszabadít a különféle függőségektől, a gonosz lelkek által ránk rakott kötelékektől

Azért jelent meg az Isten Fia, hogy a sátán művét romba döntse (1Jn 3.8).

v  Márknál az Jézus első nyilvános cselekedete az, hogy a kafarnaumi zsinagógában kiűzi egy megszállottból a gonosz lelket ( Mk 1,23-28). Sok egyéb ördögűzéséről olvashatunk az evangéliumokban.

Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett (Mt 18,11).

Felszólít minket is, hogy bocsássunk meg az ellenünk vétőknek

v  Lásd a bevezetést!

Minket is munkatársnak hív megváltó műve folytatására

Ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt (2Kor 15,15).

Jézus tanítása a megbocsátásról, kiengesztelődésről

Bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek (Mt 6,12)!

Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni (Mt 7,2).

Amikor imádkozni készültök, bocsássatok meg, ha nehezteltek valakire, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket (Mk 11, 25-26)!

Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért (Lk 6,27-28)!

Egyéb szentírási helyek a kiengesztelődésről

Sose bosszankondj és ne is mérgelődj (Zsolt. 36.)!

Távol legyen tőletek minden keserűség, indulatosság, haragtartás, szóváltás és káromkodás, minden egyéb rossz. Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban (Ef 4,31-32)!

Mindnyájan legyetek egyetértők, együttérzők, testvériesek, irgalmasok, alázatosak. Ne fizessetek a rosszért rosszal, se a szidalomért szidalommal. Mondjatok inkább áldást, mert arra kaptatok meghívást, hogy az áldás legyen az örökségetek (1Pét 3,8-9).

Aki gyűlöli testvérét, az gyilkos (1 Jn 3,15).

A bűn igazi természetének a felismerése

v  A bűn szembeszegülés a mindenkinek csak a javát kereső isteni akarattal

v  Belátom, hogy kevélységemben, önzésemben, makacsságomban, sértett hiúságomban, vagy az engem ért bántások miatt szembefordultam az én javamat is kereső isteni akarattal

v  Ismét összhangba akarok kerülni vele, mert tudom, hogy csak ez boldogít

v  Ezért bánom, hogy ellene fordultam

Belehelyezkedés a másik helyzetébe, az ő szemével nézni a világot és önmagunkat

v  Ha belehelyezkedünk a minket bántó helyzetébe, és onnan nézzük magunkat, egészen más nézőpontból látjuk önmagunkat. Ha pedig egy külső szemlélő helyzetébe is belehelyezkedünk, aki elfogulatlan, mindkét félnek segíteni akar, békíteni akar, ismét újabb viselkedési szempontokat kapunk. Könnyebb lesz a kiengesztelődés. Elhárulnak akadályok a szeretet útjából.

v  Nem lehet elégszer ismételni az aranyszabályt, amit Jézus is idéz. Ha csak ezt megvalósítaná mindenki, rengeteg bántás és rossz eltűnne a világból.

Ø  Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük (Lk 6,31).

Az agresszivitás okainak az áttekintése: miért agresszív a másik, miért bánt

v  A legtöbb ember általában nem szándékosan és megfontoltan bánt másokat, hanem egyéb okok miatt

Ø  Bántások miatt, amikben része volt

Ø  Gyengeségből, betegségből

Ø  Félelemből

Ø  Kiszolgáltatottságból

Ø  Kényszerből, szabadsághiány miatt

Ø  Szeretethiány, szeretet terén való sérülések következtében

 


A KIENGESZTELŐDÉS MŰVELETEI: MIKET KELL TENNÜNK, GYAKOROLNUNK?

ALAPMŰVELETEK

A bűnök kezelése

v  A bűnök jelentik az igazi akadályokat a szeretet útján. Elsősorban azokat kell kezelnünk, eltávolítanunk az útból, azokat kell kisöpörnünk. Ez nélkülözhetetlen, de vigyázni kell arra, hogy ne a bűnöké, azok eltávolításáé legyen a főszerep. A szeretetet, az igazat, a jót, a szépet kell első helyre tennünk, azokkal kell foglalkoznunk. Ezek legyenek elsősorban a szemünk előtt. Az alább következő cselekedetek is mind ezeket kell, hogy szolgálják.

v  Igyekezzünk elkerülni a bűnköket

v  Ha elkövettük mégis, ne tagadjuk, hanem ismerjük el, nézzünk velük szembe

v  Bánjuk meg, gyónjuk meg

v  Tegyük jóvá, amennyire rajtunk múlik

v  Vezeklésként vállaljuk a vele járó szenvedéseket, kellemetlenségeket

v  Engeszteljük Istent a magunk és mások bűneiért

Megbocsátás

Mit jelent? Miben áll a megbocsátás?

v  A sértettség állapotából való kilépés, sértődékenységünk leküzdése

v  A negatív érzelmekről a haragról, keserűségről, szomorúságról, bosszúról, megtorlásról való lemondás

v  A következők kijelentése, akarása

Ø  Nem akarom magamban melengetni a bántások emlékét

Ø  Ne félj tőlem, nem akarlak bántani

Ø  Nem ítéllek el

Ø  Istenre bízom, hogy Ő mérlegelje és ítélje meg tettedet

Ø  Kérem, hogy legyen hozzád irgalmas

Ø  Jót akarok neked

Ø  Kérem Istent, hogy áldjon meg téged

Ø  Nem akarok elzárkózni a veled való kapcsolattól

v  A gonosz lelkek ránk tapadó csápjainak a levágása

Ø  A negatív érzelmeink által megragadnak, és oda visznek, ahová nem akarjuk

Ø  Ha levágjuk, kivetjük ezeket magunkból, nincs mibe belekapaszkodniuk

v  Belső tehermentesítés, méregtelenítés

Ø  Felszabadulnak azok az energiáink, amiket addig a sérelmek ápolgatása, a visszavágási lehetőségek számontartása kötött le.

v  Az emlékezet megtisztítása

Ø  A rossz emlék jóval való helyettesítése

§  Jézus jelen volt akkor is, amikor bántottak, mert Ő a bántottak, megvetettek, kisemmizettek oldalán áll, azonosítja magát a szegényekkel, kisemmizettekkel

·        Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött (Lk 10,16).

·        Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek (Mt 25,34-36).

·        Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek (Mt 25,40).
Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek ( Mt 25,45).

v  A megbocsátás annak a tudatosítása is, hogy a bántások által Isten tisztított a helytelen emberekhez való kötődésektől, a teremtményekbe vetett hamis bizalomtól. Ez a szerepe a megpróbáltatásoknak az ember életében. Ez Jób könyvének a kicsengése. De nem a megpróbáltatásoké a fő szerep. Ezek csak eszközök annak eléréseére, ami utána következik.

Ø  Lám, boldog az ember, ha fenyíti Isten, ne vesd meg azért a Mindenható feddő szavát! Ha sebet üt rajtad, majd be is kötözi, ha szétzúz is, meggyógyít a keze. Hatszor is kiragad a szorongatásból, s hetedszerre sem hagy bajba jutni. Hogyha éhezel is, megment a haláltól, háborús időkben kardnak hatalmától. Biztonságban vagy a nyelvnek ostorától, ha rabló közelít, akkor sem kell félned. Mosolyogva nézhetsz fagyra, szárazságra, a mező vadjától nem kell megijedned. Hisz a mezőn a kő szövetséges társad, és a mező vadja békében él veled. Meglátod majd magad: béke lesz a sátrad, hajlékodban szemed nem lát sehol hiányt. Magzatod gyarapszik, magad tapasztalod, mint fűszál a földön, sokasodik sarjad .Mikor beérik életed, sírba szállsz, mint a búzakévét begyűjtik, ha érett (Jób 5,17-26).

v  Isten a bántások által is a vele való szeretetkapcsolatunkat akarta szorosabbra vonni

Ø  Asszíria nem segít rajtunk, lóra sem szállunk többé. Nem mondjuk kezünk alkotásának ezután: Te vagy a mi Istenünk! Mert az árva csak nálad talál irgalmat. Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom. Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökeret ereszt, mint a nyárfa. Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon. Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak. Mi köze Efraimnak ezentúl a bálványokhoz? Én hallgatom meg, én viselek rá gondot. Olyan leszek, mint a zöldellő ciprus; tőlem származik gyümölcsöd (Oz 14,4-9).

v  A megbocsátással nem a bántásra emlékezem többé, hanem Isten minden bántásnál hatalmasabb szeretetére

Ø  Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot (Mt 25,34)!

Ø  Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, most ezen a világon otthont, testvért, anyát, gyermeket és földet - bár üldözések közepette -, az eljövendő világban pedig örök életet (Mk 10,29-30).

v  A szeretetkapcsolat helyreállítása

Ø  Ennek mértéke

§  a saját gyógyultsági fokunk

§  a másik fél készsége (ő mennyire akarja)

Ki kinek bocsát meg?

Én az engem bántóknak

v  Formája

Ø  1. Vagy egy lelkigyakorlatban sorra veszem azokat, akik bántottak engem gyermekkoromtól kezdve

Ø  2. vagy/és ha felmerül bennem egy bántásnak az emléke, ilyen vagy ehhez hasonló imát mondok:

Ø  3 Jézus nevében megbocsátom XY-nak (vagy személyesen megszólítva egyes szám második személyben) azt, hogy úgy viselkedett, hogy ezt meg ezt tette velem (egy számomra szeretett személlyel).

Ø  4. Ezután kérem Jézust, hogy Ő is bocsásson meg neki, gyógyítsa meg, szabadítsa meg, és (ha már nem él az illető) engedje el büntetését, vagy rövidítse meg szenvedése idejét.

Én magamnak

v  Formája

Ø  1. Ha vétkeztünk, ostobán cselekedtünk, kárt okoztunk önmagunknak, először bánjuk meg, gyónjuk meg bűneinket.

Ø  2. Kérjünk lélekben bocsánatot attól, azoktól, akit, akiket megbántottunk!

Ø  3. Mondjunk ilyen, vagy ehhez hasonló imát: Köszönöm Jézus, hogy megbocsátottál nekem. A Te Nevedben én is megbocsátok magamnak, és elutasítok minden önvádat. Ellene mondok az önvád lelkének. Önvád lelke, parancsolok neked Jézus Nevében, hogy távozz tőlem. Menj Jézushoz, hogy Ő rendelkezzen veled!

Ø  4 A gyermekek hajlamosak arra, hogy mások, főleg szüleik hibáiért is magukat okolják. Ezért az ilyen gyermekkorba visszanyúló önvádaktól is szabaddá kell válnunk. Bocsánatot kérhetek, én most (a mostani „én”-em) attól a gyermektől, akire ráterheltem mások bűnét. Ilyen imával tehetjük: Uram bocsásd meg szüleim és azok bűneit, akik miatt én magamat vádoltam. Szabadíts meg ettől a hamis bűntudattól! A Te Nevedben ellene mondok annak a vádló léleknek, aki eddig bennem ezt a hamis bűntudatot táplálta. Önvád lelke, parancsolom neked, hogy távozz tőlem, menj Jézushoz, és Ő rendelkezzék veled!

Én Istennek

v  Hogyhogy? Miért?

Ø  Mert nem úgy cselekedett, ahogyan én elvártam volna

Ø  Mert megengedett fájdalmas eseményeket az életemben

v  Ez valójában nem megbocsátás, hanem istenképünk korrigálása

Ø  Elismerem, hogy Ő jobban tudja, mi válik javamra

Ø  Bocsánatot kérek Tőle

§  hogy sértődött voltam

§  hogy haragot tápláltam Vele szemben

v  Formája

Ø  Istenem, bocsánatot kérek Tőled azért, hogy eddig Téged vádoltalak az engem ért bántásokért, kellemetlenségekért. Bocsánatot kérek Tőled, hogy eddig Téged hibáztattalak ezekért. Bocsánatot kérek, hogy tudatlanságomban és gőgömben Téged tettelek felelőssé az életemben és a világban található rosszért. Könyörülj rajtam gőgöm és ostobaságom miatt!

Az engem bántó nekem

v  Lehet, hogy ez csak soká következik be

v  Lehet, hogy ebben az életben be se következik

v  Azzal, hogy elképzelem, siettetem, előkészítem az ő részéről való megbocsátást is


Hányszor kell megbocsátani? A megbocsátás rózsafüzére

v  Ezt a kérdést már feltette Péter apostol Jézusnak

Ø  Akkor odalépett Péter Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” „Mondom neked - felelte Jézus -, nem hétszer, hanem hetvenhétszer" (Mt 18,21-22).

v  Ennek alapján elkészítette valaki a “Megbocsátás rózsafüzérét". Megkértek, hogy fordítsam magyarra. A rózsafüzér egy keresztből és 77 szemből áll. A következőképpen kell imádkozni

Ø  A keresztre: Uram Jézus, te ismered bűnömet. Szabadíts meg engem! Te ismered összes látható és rejtett sebemet, melyet okoztak nekem. Segíts, hogy tudjak megbocsátani, és gyógyítsd meg lelkem sebeit! Segíts azoknak is, akiket én bántottam meg, hogy meg tudjanak nekem bocsátani!

Ø  A 77 szemre: Uram, segíts nekem és minden embernek, hogy mindent megbocsássunk!

Ø  Záró ima: Jézus Krisztus, te azt mondtad: Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek; nem úgy adom, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, és ne csüggedjetek (Jn 14,7)! Jézusom, bízom benned! Amen

Ø  Nem a hetvenhetes szám a lényeges, más fordításokban egyébként is „hetvenszer hétszer” szerepel. A lényeg ezeknek a gondolatoknak az ismételgetése mindaddig, amíg mélyre nem hatolnak, és a tudatalattiban nem kezdik kifejteni hatásukat. Tehát imádkozható, ismételhető más módokon is. Például a hagyományos rózsafüzéren úgy, hogy a keresztre mondjuk az evangéliumi helyet, a „Miatyánkokra” a „keresztre” szóló részt, az „Üdvözlégyek” helyén pedig a „77 szemre” szóló fohászokat.

A megbocsátás eredménye

v  Szabadulás, szabadság

Ø  megszabadít a gonosz hatalmából

§  minket magunkat

§  a minket bántó számára is megnyitja az utat a szabaduláshoz

v  Gyógyulás

v  Békesség

v  Növekedés

v  Tökéletesedés

Bocsánatkérés

Miért?

v  A károkozásokért

v  A szeretetlenségekért

Kitől?

Istentől

Minden bűn Istent bántja, sérti, akadályozza az ő világgal kapcsolatos, emberiségre vonatkozó szeretettervének a kibontakozását. Én is felelős vagyok azért, hogy a világ még csak itt tart, ahol tart, és még nem jöhetett el Isten országa úgy közénk, és nem valósult meg az Ő akarata a Földön úgy, ahogyan a Mennyben.

Forduljunk hozzá személyes szavakkal, kérjünk tőle bocsánatot!

Embertársamtól

v  Formája

Ø  1. Először bánjuk meg és gyónjuk meg a másokkal szemben elkövetett bűneinket.

Ø  2. Helyezkedjünk Isten jelenlétébe (a bántott személynek nem kell jelen lennie) és megszólítva azt, akit bántottunk, Jézus nevében kérjünk tőle személyes szavakkal bocsánatot, mintha jelen lenne. Úgy, ahogy a tékozló fiú tette: előre elképzelte azt, hogy hogyan fog atyjától bocsánatot kérni, és amíg hazaért, gondolatban többször is eljátszotta magában.

Ø  3. Ha később személyesen is alkalom kínálkozik, az illetőtől a valóságban is kérjünk bocsánatot, vagy fejezzük ki valami módon, hogy szeretnénk a régi szeretetkapcsolatban lenni vele.

Ø  4. Kérjük Istent, hogy gyógyítsa meg az illetőt, és szabadítsa meg azoknak a gonosz lelkeknek a rabságából, akik esetleg a mi bántásunk révén hatalmat nyertek felette.

Önmagamtól

v  Az igazi belső, énemtől, attól, akinek Isten elgondolt, aki már lehetnék. Bűneimmel akadályoztam ennek a belső isteni énnek a kibontakozását.


Károk jóvátétele, kijavítása, helyrehozatala

Kiknek, hogyan?

Embertársainknak

v  A bibliai Zakeus négyszeresen térítette meg az általa okozott károkat.

v  Hogyan tegyük?

Ø  Anyagi károkat

§  Úgy, amilyen mértékben anyagi helyzetünk megengedi

§  Ha annak nem tudjuk, akinek a kárt okoztuk, másokon segíteni

Ø  Erkölcsi károkat

§  Tegyük meg, ami megtehető

·        Például rágalmazás esetén a rágalom olyan körben való visszavonása, az illető tisztára mosása, amilyen kör előtt a rágalmazás történt

Ø  Irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek a gyakorlása

Ø  Jóvátehetetlen károk esetén kérni Istent, hogy ő kárpótoljon

§  Az ilyen ima által lelki sebek begyógyulnak.

Istennek

v  Fájdalom csökkentés

Ø  Ezt tették

§  Veronika

§  Cirenei Simon

§  János apostol és a Szűzanya a kereszt alatt

·        puszta jelenlétük csökkentette az Üdvözítő szenvedéseit

§  Sok misztikustól is ezt kérte Jézus

v  Céljaiban való segítés

Ø  Önmagunk Neki szentelése, felajánlása

Ø  A lelkek üdvözítésében való közreműködés

§  Evangelizáció

§  Engesztelés

§  Az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek a gyakorlása

Önmagunknak

v  Elhatározom, hogy a jövőben megadom testemnek, lelkemnek, ami jár

Ø  Nem hajszolom túl magam

Ø  Odafigyelek egészségemre

Ø  Hagyok időt a pihenésre, imádságra, lelki épülésre

Vezeklés

v  Mindnyájan mélyen beleágyazódtunk ebbe a világba. Mindnyájunkat mérgez szelleme. Hatása és a világ fejedelmének hatása alatt rengeteg bűnt elkövettünk, és elkövetünk nap mint nap. Romboljuk, pusztítjuk környezetünket, bántjuk Istent, embertársainkat, és saját magunkat. És ezt sokan észre se veszik. Nem látják, hogy nekik bűneik lennének. Nem csoda, hiszen együtt úsznak a szennyes árral. Ha megnyílik valamelyest az ember szeme, és látja, hogy mi folyik a világban, és látja a rengeteg károkozást, amit a világ bűne és saját bűnei is okoznak, akkor vállalni fogja a vezeklést.

v  Mikben áll a vezeklés?

Ø  A saját bűnök káros következményeinek az elviselése

Ø  A jóvátételből származó áldozatok vállalása

Ø  Szenvedések elviselése és felajánlása

§  „Lehet, hogy most erre a szenvedésre nem szolgáltam rá, de elviselem vezeklésként korábbi bűneimért.”

Engesztelés

v  Miben különbözik a vezekléstől

Ø  A vezeklésben a saját bűnök jóvátételéről, káros következményeinek a felszámolásáról van szó

Ø  Az engesztelés mások bűnének a jóvátétele, az okozott károk helyrehozatala

§  De a saját bűneinkért is engesztelhetünk

v  Hogyan történik?

Ø  Jézus engesztelő életéhez, cselekedeteihez való csatlakozással

§  A Jézussal egyesült életnek minden cselekedete, még a legkisebb is engesztelő értékű

Ø  Mások bűneinek a jóvátétele, áldozatok vállalása.

Ø  Szenvedések elfogadása, felajánlása

Ø  Konkrét cselekedetek megtétele miatti fáradozás, anyagi, időbeli ráfordítás

Elfogadás

v  Milyen területeken kell gyakorolnunk? Miket kell elfogadnunk?

Ø  Önmagunkat

§  Kulcsa a többiek elfogadásának is

§  Hiányának káros következményei

·        Belső feszültség

·        Kielégületlenség, frusztráció

·        Mások hibáztatása

·        Mások iránti ellenszenv

Ø  A többieket

Ø  Helyzeteket

Ø  Bántásokat

Ø  Szenvedéseket

Ø  Halált

v  Mire szolgál, mire való?

Ø  Nem a rosszba, a hibásba való beletörődés, annak a tudomásul nem vétele, hanem

Ø  Reális helyzetfelmérés, az adott helyzetből való kiindulás

Ø  „Ilyen vagyok, ilyen vagy, ez a helyzet, most itt tartunk, de lássuk, mit lehet tenni, hogyan lehet innen tovább lépni, hogyan lehet a hibát kijavítani, helyrehozni, hogyan lehet jobbá válni.”

Negatív érzelmek kezelése

v  Ismerjük fel, fogadjuk el, ha bennünk vannak

Ø  Az elfojtás által kezelhetetlen indulatok formájában törnek felszínre

Ø  Az elfogadás által  már csökken is az intenzitásunk, felettünk való hatalmuk

v  Nem szabad táplálni, szítani őket

Ø  A velük való foglalkozás által növekszenek

v  Elhatárolódni tőlük

Ø  Cselekedhetek másként is, mint ahogy érzelmeim tanácsolják

Ø  Imádkozni, mással foglalkozni, hogy lecsillapodjanak

Ø  Várni, hatásuk alatt lehetőleg nem cselekedni, jelentős döntéseket nem hozni

v  Megbízható embernek elmondani

Ø  Olyannak, akiről tudjuk, hogy nem szítja bennünk

Ø  Ezáltal is csökkenhetnek, veszíthetnek intenzitásukból

v  Alapját megingatjuk, megcáfoljuk

Ø  Bebizonyítani, tudatosítani

§  a tartós negatív érzelem káros voltát magunkra, másokra

§  azt, hogy elhagyása milyen előnyökkel jár

§  az érzelmet kiváltó tárgy kevésbé ártó voltát

v  Pozitív érzelmekkel való helyettesítés

A védekezés ösztönének a helyes működtetése

v  Ennek a résznek utolsó fejezete az ösztönök helyes működtetéséről szól. Ennek a jelen fejezetnek ott lenne a helye. De mivel a védekezés ösztönének a kiengesztelődésben kulcsszerepe van, azért emeltük ki onnan, és tárgyaljuk külön, hogy jobban rá irányuljon a figyelem.

A védekezés ösztönének szerepe az életünkben

v  A földi élet folytonos harc, küzdelem. Ez az ösztön segíti ezt az életküzdelmet

v  Egymás érdekeit folytonosan keresztezzük

v  Egymás érvényesülését folytonosan akadályozzuk

v  A gondolkodás-hiány és az ördög sérelmeket láttatnak ott is, ahol közös érdekek vannak

A védekezés ösztönének helytelen kiélése a harag

v  Meghatározása

Ø  Az ösztönös védekezés bűnös eltorzulása

v  Keletkezése

Ø  kellemetlenség −>meglepetés −> bénultság −> indulatok

v  Káros hatásai

Ø  Gyengíti, pusztítja, megöli saját magában és másokban a szeretetet

§  Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos (1 Jn 3,15).

v  Két embertípus

Ø  Hirtelen természetű, indulatos

§  szitkozódás, káromkodás, átkozódás

Ø  Indulatokat magába fojtó

§  esetleg évek múltán váratlanul törnek ki az indulatok

v  Más súlyos bűnök szülőanyja

A védekezés ösztönének helyes működtetése: a szelídség

v  A szelídség mibenléte

Ø  Jézus legsajátosabb erénye

Ø  Az Istenben és az Isten által való érvényesülés helyes módja

Ø  Az indulatok légkörében a pillanatok hatása alól való felszabadulás, önuralom

v  A minket bántó kezelése: eljárás a szelídség szellemében

Ø  A harag haragot, az ellenségeskedés ellenségeskedést szül

Ø  Jézus parancsa: Szeressétek ellenségeteket

Ø  A bántónak mindig fáj valami, feszült valami miatt

§  Ha okot adtunk rá, tegyük jóvá

Ø  A haragos ember elől, ha lehet, térjünk ki, célunkat próbáljuk másként elérni

Ø  Az engedékenység, a szelíd válasz, a nyugodt harag feloldja a másikban a feszültséget

§  A szelídség nem erőtlenség, a szelídségben csonttörő erő van

v  Jézus iránti szeretetből húzhatjuk a rövidebbet is

Ø  A velejáró kellemetlenségeket felajánlhatjuk

§  A bántóért

§  Saját tisztulásunkra, tökéletesedésünkre

§  Mások lelkének megmentésére


Az ösztönök hibás és helyes működtetése

v  Az ösztönök egymással összefüggnek

Ø  Egymás hatásait felerősítik.

Ø  Egyik területen való önfegyelem kihat a másik területre is

Ø  Ezért célszerű nemcsak a védekezés ösztönével foglalkozni, hanem a többivel is

§  hogy ismerjük megnyilvánulásaikat

§  hogy megfékezzük túlzott érvényesülésüket

§  hogy a hozzájuk kapcsolódó főbűnök helyett az erényeké lehessen a főszerep.

Táplálkozási ösztön

Torkosság

v  Káros hatásai

Ø  Állati színvonalon tart

Ø  Aláássa az egészséget, megrövidíti az életet

Ø  Az iszákos tönkreteszi létének anyagi és erkölcsi alapját, utódainak gyenge idegrendszert, betegségeket örökít át

Ø  Eltunyulás, restség, érzékiség

Ø  Önzés

Ø  Képességek túlműködése, táplálékkal kapcsolatos tárgyak keresése

§  Érzékek

§  Képzelőtehetség

§  Gondolatok

§  Akarat

Mértékletesség

v  Fontossága, pozitív hatásai

Ø  A négy sarkalatos erény egyike

Ø  Segíti az akarat uralmát az érzékek, érzelmek, vágyak  felett

Ø  A böjtnek tisztító hatásai is vannak

v  Hogyan gyakoroljuk?

Ø  Tápláló és egyszerű ételek fogyasztása

Ø  Annyit fogyasztani, ami a testi erő fenntartásához szükséges

Ø  Túlzott önmegtagadások kerülése

Ø  Akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére (1Kor 10,31).

Ø  Az étkezés legyen egyúttal a másokkal való közösség ápolásának az alkalma

Ø  A finomabb falatok átengedése alkalom a szeretet gyakorlására

Tevékenység ösztöne

v  Funkciója

Ø  A munka által fejlődik ki testi-lelki életünk, erősödnek képességeink

Ø  Az egész teremtett világ tökéletesedik általa

A jóra való restség

v  Mibenléte

Ø  Irtózás minden erőfeszítéstől

Ø  Irtózás a kegyelmi élettől

§  imától,

§  áldozattól

§   vallásos cselekedetektől

v  Káros következményei

Ø  Betegségekre való fogékonyság

Ø  Elmaradott szellemi képességek

Ø  Gyermeki fokon megrekedt lelkiélet

Ø  Feladatoknak való megfelelni nem tudás

Ø  Boldogtalanság

Ø  Nem bontakozik ki benne a komoly, tevékeny szeretet

Ø  Egyéb ösztönös vadhajtások is jelentkeznek

§  paráznaság

§  megszólás

§  falánkság, stb.

v  A helyes pihenés nem restség

A szorgalom

v  Hozzájárul egyéniségünk kibontakoztatásához

v  Általa szerezzük meg az önmagunk és családunk fenntartásához szükséges javakat

v  A munka fő célja Isten megdicsőítése

Ø  Jézussal egyesülten végezni

v  Milyen legyen a munkánk?

Ø  Lelkiismeretes, minőségi

Ø  Kerüljük

§  a túlhajtást

§  a csak kifelé való tevékenységet

·        kizsákmányol

·        tönkretesz

Ø  Befelé irányuló munka, lelkiélet is legyen

Gyűjtés ösztöne

v  Mibenléte

Ø  Azoknak a javaknak a megszerzésére irányul, amelyek az életet szolgálják

Ø  Hátterében az önfenntartás ösztöne áll

Ø  Kiegészítője, mozgatója a tevékenység ösztönének

Ø  Szociális, társadalmi vonatkozásai is vannak

§  Családok, közösségek gyűjtenek saját érdekükben

§  A túlzott meggazdagodás kiváltja mások irigységét, háborúkhoz, forradalmakhoz vezethet

Kapzsiság, fösvénység

v  Mibenléte

Ø  A túlzásba vitt szerzési és megtartási ösztön

Ø  A földi javakhoz való rendetlen ragaszkodás

Ø  A kapzsi és fösvény a pénzt és a földi javakat tekinti életcéljának

v  Káros következményei

Ø  A kapzsi túlhajszolja saját magát

Ø  Megkárosít másokat

Ø  Az Isten- és felebaráti szeretet háttérbe szorul

Ø  Rabja elveszíti fogékonyságát az örök javak iránt

§  Milyen nehezen jut be a gazdag Isten országába (Mk 10,23).

§  Senki nem szolgálhat két úrnak, vagy gyűlöli az egyiket és szereti a másikat, vagy egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak (Mt 6,24).

Ø  Kifejlesztheti az emberben a fényűzést és az élvezetvágyat

§  Következménye lehet

·        az elpuhultság

·        az érzékiség

·        a lustaság

Ø  Felfuvalkodottá, keményszívűvé, érzéketlenné tesz mások nyomora iránt

Ø  Mások kizsákmányolása, megcsalása, kihasználása

Szegénység

v  Mibenléte

v  Nem földhözragadtság, tétlenség, elhanyagoltság

v  Szabadság a kapzsiság, fösvénység, az anyagiak miatti túlzott aggódástól

v  Függetlenség az anyagiaktól, a lelki javak uralma

Ø  Keressétek elsősorban Isten országát és annak igazságát, és ezeket mind megkapjátok hozzá (Mt 6,35)!

v  Az anyagi javak a lélekben szegény számára olyanok, mint a cserép a virágnak

v  Jézus szegénysége

Ø  Ismeritek Urunk, Jézus Krisztus jótékonyságát. Ő, a gazdag értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok (2Kor 8,9).

v  Jézus tanácsa az őt szorosabban követni szándékozóknak

Ø  Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van és árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán jöjj, kövess engem (Mt 19,21)

Ø  Ez nem parancs, hanem csak tanács

Érvényesülési ösztön

v  Mibenléte

Ø  Az emberben rejlő képességek kifejtése, működtetése

Ø  Az emberben lévő becsvágy, elismerés utáni vágy

v  Szerepe

Ø  Segíti az egyén kibontakozásár, boldogulását

Ø  Segíti a család, a társadalom fejlődését, a kultúra gyarapodását

v  Eltorzulásai

Ø   a kevélység

Ø  a hiúság

Ø  a csökkentértékűség-tudat, vagy kisebbrendűségi érzés

Kevélység

v  Mibenléte

Ø  Isten saját életéből való kizárása

Ø  Önbálványozás

Ø  A saját képességek túlbecsülése

Ø  A saját hibák alulbecsülése

Ø  Mások kevésre becsülése, bántása, háttérbe szorítása, kihasználása, letiprása

v  Káros hatásai

Ø  Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad (Jak 4,6).

Ø  A szeretet nem tud kifejlődni a kevélyben

Ø  Megbontja a békét az emberek között

Hiúság

v  Mibenléte

Ø  A kevélység mellékhajtása

v  A hiú ember jellemzői

Ø  Mindig közönség kell neki

Ø  Fecsegő, dicsekvő, megbízhatatlan

Ø  Az érdekesség kedvéért feláldozza az igazságot

Ø  Nagyít, nagyzol, megszól, rágalmaz

Ø  A külsőre ad, belső lelki világát elhanyagolja

Ø  Csak azokat szereti, akik megtapsolják, megcsodálják

Csökkentértékűség, kisebbrendűségi érzés

v  Jellemzői

Ø  Félszegség, tehetetlenség, visszahúzódás, bezárkózás, elkeseredés, levertség

Ø  Másokkal szemben legegyszerűbb igényeit se tudja érvényesíteni

Ø  Sikertelenségek

Ø  Mások terhére van

Ø  Mindenhez bátortalanul, erőtlenül, bizalmatlanul nyúl

Ø  Életképtelen

Ø  Nagyvonalú szeretetre alkalmatlan

v  Orvoslása

Ø  Helyes öntudat felébresztése

Ø  Önmaga és saját erőinek a helyes értékelése

Ø  Biztonságérzet, bátorság kifejlesztése

Alázatosság

v  Mibenléte

Ø  Az igazság útján való járás

Ø  Isten első helyre állítása, főszerephez juttatása minden területen

§  Az alázatos ember

·        Mindent Istenhez mér, az Ő akaratát igyekszik teljesíteni

·        Nem a saját dicsőségét keresi, hanem Istenét

Ø  Helyes önértékelés

§  Isten által vagyok, aki vagyok (1Kor 15,10)

§  Ismeri, kibontakoztatja a saját értékeit

§  Kezeli saját hibáit és hiányait

Ø  Helyes mások értékelése

§  Isten gyermekének tart minden embert

§  Szolgálja, segíti, tökéletesíti őket

Szerénység

v  Mibenléte

Ø  Az alázatosság testvérerénye

Ø  Az Istennek való tetszeni akarás

Ø  Az Istenhez való hasonlóságra törekvés

v  Pál apostol szerénysége

Ø  Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája (Gal 1,9-10)

Társas ösztön

v  Célja

Ø  Az egyéni lét fenntartása

Ø  Fajfenntartás

Irigység

v  Mibenléte

Ø  A társas ösztön önzésből származó elferdülése

Ø  Azonos helyzetű vagy foglalkozású emberek között lép fel

v  Megnyilvánulási formái

Ø  A vetélytárs akadályozása

Ø  Igyekszik másokat megfosztani javaiktól, ennek érdekében

§  károkozás

§  áskálódás,

§  mások fúrása

§  besúgás

§  rágalmazás

Ø  Vetélytársa hibáit felnagyítja, jó tulajdonságait lekicsinyíti

Ø  Rosszhiszeműség, a rossz feltételezése, káröröm

Ø  Mások jóléte a szomorúság érzelmét váltja ki

v  Hatásai

Ø  Gyűlölködés, veszekedés, viszály

Ø  Egészségtelen versengést ébreszt

§  tüntetés, feltűnősködés,

§  a másikról is ugyanazt gondolja, mint magáról

·        „Hadd pukkadjon meg a másik”

§  Ellene való védekezésből panaszkodás (hogy ne irigyeljék)

Ø  A szeretetet támadja, gyilkolja

Ø  Békétlenség

§  Ahol ugyanis irigység és vetélkedés van, ott békétlenség uralkodik, meg minden más hitványság (Jak 3,16).

Erőszak

v  Az önzés erőteljes megnyilvánulása

v  Megjelenési formái

Ø  Zsarnokság

Ø  Hisztéria

§  azoknál lép fel, akik nem tudják akaratukat egyenes úton érvényesíteni

Ø  Indulatos tettek

Ø  Harag

Ø  A többi ember személye és birtoka elleni erőszak

§  zsarnokok, vérengzők, rablók

Ø  Saját személy és birtok elleni erőszak

§  öngyilkosok, saját javaikat rongálók

Ø  Isten elleni erőszak

§  káromkodók, természet ellen vétők, művészet, mesterség elleni bűnösök, uzsorások

Önzetlen szeretet

v  Külső megnyilatkozása, gyümölcse a jóság

v  Nemcsak érzelem, hanem tevékenység, önfeláldozás, lemondás mások javára

v  Elsajátítása

Ø  Gyakori elmélkedés Jézus jóságáról, szeretetéről

Ø  Törekedjék mindegyikünk felebarátja kedvére, javára, épülésére. Hiszen Krisztus sem kereste a maga kedvét (Róm 15,2-3)!

Védekezés ösztöne

¨      Lásd az előző fejezet

Fajfenntartás ösztöne

v  Mibenléte

Ø  Az emberiség fennmaradását és értékeinek a továbbadását szolgálja

Ø  Nagyok és végzetesek az eltorzulásai

§  Szigorú isteni parancsok védik

Ø  Egyedüli Istentől rendelt érvényesülési területe a család

Ø  Belőle származik minden természetes szeretet

§  Fiatalok egymás iránti érdeklődése, szeretete

§  Szülői szeretet

§  Rokoni szeretet

Bujaság

v  Mibenléte

Ø  Az eredeti bűn által megromlott ember érzéki magatartása

Ø  Saját testünknek, mint Isten templomának a meggyalázása

§  Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatoké (1Kor 6,19)?

Ø  Jézus és az Ő misztikus teste iránti bűn

§  Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Leválasszam talán Krisztus tagját és parázna nő tagjává tegyem? Isten mentsen (1Kor 6,15)!

v  Káros hatásai

Ø  Megöli, meghamisítja, megrontja a szeretetet

§  Önzővé tesz

§  Kiöli a gyermekek iránti szeretetet

§  A saját gyermekek gyilkosává tesz (abortusz)

§  Feldúlja és tönkreteszi a családok békés szeretetét

Ø  Kizár Isten országából

§  Ne ámítsátok magatokat. Sem parázna, sem házasságtörő, sem kéjelgő, sem fajtalan... nem részesül Isten országában (1Kor 6,10).

Tisztaság

v  Mibenléte

Ø  Uralom a test minden kívánsága felett

§  Gondolatok, vágyak, érzések, tettek megfékezése

Ø  A nemi ösztön Istentől rendelt keretek közti megélése

Ø  A Krisztushoz tartozás fontos eszköze

§  A test nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért... Aki az Úrral egyesül, egy lélek vele (1Kor 6,13-17).

Ø  Az Isten országáért vállalt szüzesség Isten külön ajándéka

§  Mindenki saját ajándékát kapta Istentől, egyik ilyent, a másik olyant (1 Kor 7,7).

§  Átütő erejű apostolkodást tesz lehetővé

·        Testestül lelkestül való istenszolgálat

Ø  Az állapotbeli tisztaság Isten kegyelmével minden kereszténynek lehetséges

v  Megőrzésének és növelésének az eszközei

Ø  A Krisztushoz tartozás tudatának a megerősítése

§  Az idézett szentírási helyek gyakori megfontolása

§  Imádság

Ø  Gyakori szentségekhez járulás

§  Gyónás

·        Elesés után rögtön felkelni, nem fekve maradni

§  Méltó szentáldozás

Ø  Mária-tisztelet, szentek, angyalok tisztelete, gyakori segítségül hívásuk

Ø  Bűnalkalmak kerülése

Ø  Alázattal elismerni, hogy Isten segítsége nélkül könnyen elbukhatom

Ø  Kezdetben ellenállni

§  A síugró, ha már elindult a sáncról, nem tud megállni

§  Ábrándozások kerülése, képzelet megfegyelmezése

§  Kíváncsiság, érzelgősség, gyöngédség utáni vágy megfékezése

Ø  Komoly életcél, rendszeres munka

Ø  Gondolatvilágunk, fantáziánk értékes gondolatokkal, képekkel való megtöltése

Ø  Állapotbeli munkát kiegészítő tevékenységek

§  Szellemi munkásnak mozgás

§  Fizikai munkásnak értékes olvasmányok

Ø  A másik nemhez tartozókat, a többi embert Isten szemével nézni

§  Krisztusban testvérem minden ember

§  Isten fiai vagytok mindnyájan a Krisztus Jézusba vetett hit által. Hiszen mindannyian, akik megkeresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra (Gal 3,27-29).


KISEGÍTŐ MŰVELETEK

Mások hibáinak javunkra fordítása

v  A többi emberrel való kapcsolatban általában azt keressük, ami pótolja − a leginkább gyermekkorunkból származó − hiányainkat

v  Bántás, csalódás lehetőséget ad a helyes kapcsolatok, viselkedések kialakítására

Ø  Levetkőzhetjük a másik bálványozását, azt, hogy tőle túl sokat vártunk

Ø  A szabadságon alapuló szeretetkapcsolat irányában léphetünk

Ø  Az önzetlen szeretet irányába mozdulhatunk

§  hogy ne csak magunkért szeressük az illetőt

§  hogy érdekmentesen szeressünk

Segíteni akkor is, amikor, úgy látszik, nem tudunk segíteni

v  A segíteni nem tudás okai

Ø  Külső körülmények, amiken nincs módunkban változtatni

Ø  A másik szabadsága

v  A segítés módjai

Ø  A hit és a remény megőrzése, hogy Isten nem hagyja cserben az illetőt

Ø  Szeretni továbbra is

§  Tenni azokat a szeretetcselekedeteket, melyek megtehetők

§  Imádkozni érte

§  Ismételten megbocsátani

Önsajnálat, önbüntetés levetkőzése

v  Ezek egyértelműen káros viselkedések. Nem sajnálnunk, hanem szeretnünk kell magunkat.

v  Önszeretet

Ø  Önmaga igazi javát akarja

Ø  Túllép a bántásokon, megbocsát másoknak és önmagának

Ø  Minden helyzetben a legjobb viselkedést választja

v  Önsajnálat, önbüntetés

Ø  Gyökerei, előidézői

§  kevélység, hiúság

·        azért nem akar magának megbocsátani, mert magát olyan tökéletesnek gondolja

¨       „Hogy tehettem ilyet!”

§  helytelen, bálványozó szülői magatartás

§  mások (szülők, társak) által való elnyomás

v  Önmegtagadásokat végezhetünk, de büntetni nem célszerű magunkat.

v  Az önsajnálatból való szabadulás lépései

Ø  Egészséges gondolatok elménkbe táplálása

§  Ettől vágyódni fogunk utánuk

·        amit nem ismer az ember, arra nem vágyódik

·        amit viszont megismer azután vágy is ébredhet benne

§  Higgyük, hogy el is érjük őket!

§  Lásd az utolsó előtti, „Gondolatkondicionálás” c. fejezetet!

Konfliktuskezelés, másokkal való kommunikáció

v  Segíthet a konfliktusok, veszekedések, harag, sértődés levetkőzésében, ha számba vesszük a konfliktusok okait, és megtanuljuk az egymással való érintkezésnek olyan módjait, amelyek lecsökkentik a konfliktusokat.

Konfliktusforrások

v  Nembeli különbségek

Ø  férni-nő

v  Lélektani különbségek

Ø  eltérő vérmérsékleti típusok

§  vérmérsékletnek megfelelő dolgokat hajlamosak vagyunk erkölcsileg is jónak minősíteni és fordítva

Ø  rendszerető ember például támadásnak veszi, ha szanaszét hagyják a dolgokat

v  Műveltségbeli, kulturáltságbeli különbségek

v  Eltérő családi szokások

v  Eltérő pszichikai szűrők, megjelenítési rendszerek, kifejezésmódok

Ø  vizuális

Ø  auditív

Ø  szenzitív

Ø  kinetikus

Ø  ízekre, illatokra érzékeny

v  Eltérő szeretetnyelvek

v  Eltérő érzékenység

v  Dolgok más szemszögből nézése

v  Milyen előnyeink származhatnak a tőlünk jelentősen különböző emberekkel való érintkezésből?

Ø  Korlátaink átlépésére késztetnek,

Ø  Tanulhatunk, gazdagodhatunk, általuk

Ø  Más értékek felé is megnyílhatunk

Szeretetteljes kommunikáció

v  Sokan azért nem tudnak másokkal kommunikálni, mert nem érvényesítik a másokkal való érintkezésben sem a jézusi alapelveket. Énközpontúságuk, a másikra való odafigyelni nem akarásuk, a másik szabadságának a tiszteletben nem tartása akadályokat görget a többiekkel való kiegyensúlyozott kapcsolatuk elé is. Néhány evangéliumi alapelv betartásával lényeges változás következhet be ezen a területen.

v  Ha megtörtént a kiengesztelődés, figyelni kell rá, hogy a többiekkel való kommunikáció is jól működjön, ne termelődjenek újra az ellentétek.

v  Pszichológusok manapság újra felfedezik azt, amit az evangéliumok alapján már régóta tudunk.

A kommunikáció néhány evangéliumi alapelve

Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak (Lk 6,31)!

Ne mondjatok ítéletet senki fölött, és akkor fölöttetek sem ítélkeznek! Ne ítéljetek el senkit, és akkor benneteket sem ítélnek el! Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak (Lk 6,37)!

Ne látszatra ítéljetek, hanem igazságosan (Jn 7,24)!

Hogyan szeretném, hogy velem beszéljenek, kommunikáljanak?

v  Ne lépjenek fel támadóan velem szemben.

v  Ne lépjenek fel előítélettel velem szemben. Ne mondjanak túl korán véleményt rólam és arról, amit elmondok.

v  Ne osszanak tanácsot, még mielőtt megismerték volna, hogy hol tartok, mi is az igazi problémám.

v  Hallgassanak meg, hogy el tudjam mondani, amit szeretnék!

v  Érezzem, hogy figyelnek rám, amíg beszélek, és segítenek kifejezni mondanivalómat!

v  Ne azt érezzem, hogy már kész van a válasz, mielőtt elmondtam volna, amit akartam.

v  Ha kérnek tőlem valamit, hagyják meg a szabadságomat, hogy úgy tegyek, ahogy jónak látom.

Hogyan kommunikáljunk mi másokkal?

v  Ne lépjünk fel agresszívan senkivel szemben!

v  Ha azt érezzük, hogy a másik támad, igyekezzünk megérteni, hogy miért teszi! Ne támadjunk vissza!

v  Ne legyenek előítéleteink a másikkal szemben, ne mondjunk véleményt, amíg meg nem hallgattuk!

v  Hallgassuk meg a másikat! Segítsük, hogy kifejezze, amit mondani szeretne!

v  Érezze a másik, hogy figyelünk rá!

v  Ne osszunk neki tanácsokat, hanem inkább segítsük hozzá, hogy belássa helyzetét, és ő találjon problémáira megoldásra.

v  Amit mi szeretnénk tőle, mondjuk el köntörfalazás nélkül nyíltan, de hagyjuk meg a szabadságát!

Gondolat-tisztítás

v  Lazuljuk el fizikailag is naponta többször! Ennek több féle gyakorlata is lehetséges.

Ø  Érzékeljük sorra testünket! Figyeljük meg, hogyan érinti lábunk a talajt, testünket a ruha, érezzük egyes tagjainkat, figyeljük meg hogyan árad a levegő ki-be tüdőnkből!

Ø  Vagy képzeljük el, hogy lebegünk a vízen!

v  Közben távolítsuk el magunkból a negatív gondolatokat és érzéseket

Ø  izgalom

Ø  félelem

Ø  gyűlölet

Ø  bosszú

Ø  csalódás

Ø  kudarc

Ø  sértődöttség

v  Naponta többször is emeljük Istenhez szívünket, és kérjük, hogy tisztítsa meg gondolatainkat.

Pszichológiai szemlélődés

v  A bántások azért okoztak maradandó sebeket bennünk, mert addig Isten nélkül éltük át azokat. Éljük át újra, de Jézus jelenlétében!

Ø  Vetítsük rá az Ő fényét! Nézzük azokat az Ő világosságában!

Ø  Lássuk meg, hogyan volt Ő jelen abban a helyzetben, amikor bántottak!

Gondolat-kondicionálás

v  Azok a gondolatok, amiket gyakran magunkban forgatunk, meghatározzák életünket, viselkedésünket. Ezek általában a világ gondolatai, a legtöbbször hibás, bűnös gondolatok. Meg is betegítenek minket. A gyógyulás útja ezeknek a gondolatoknak a lecserélése. Vannak pszichológiai terápiák, amelyek egyenesen ezeket a hibás gondolatokat veszik célba, és ezeket igyekszenek jó gondolatokkal lecserélni. Vannak pszichoterapeuták, akik éppen szentírási mondatokat tanítanak meg betegeikkel.

v  Ebben a könyvben sokat idéztünk a Bibliából, Jézus szavaiból. Ezek dőlt betűvel vannak szedve. Ajánlatos ezeket a szentírási helyeket újra meg újra elolvasni, akár kívülről is megtanulni, hogy ki tudják fejteni gyógyító, szabadító, átformáló hatásukat életünkben.

Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket” (Jn 8,31-32).

Kiengesztelődés társadalmi szinten

v  A kiengesztelődés hasonlóan működik nagyobb közösségek szintjén, ahogyan működik az egyéni életben. Annak van hatása szélesebb körben, amit az ember saját életében, szűkebb környezetében már megvalósított és begyakorolt.

v  A kiengesztelődés gyakorlása nagyobb közösségekben, családban, iskolában, szerzetesrendben, munkahelyen, egy országon belül és nemzetek között nagyobb odafigyelést és szervezést igényel. Nagyobbak az ellentétek, beláthatatlanabbak a következmények is, amelyeket

Ø   a félreértések

Ø  az elhidegülések

Ø  az ellenségeskedés

Ø  az ellentétek politikusok és csak az egyéni kapzsiságukkal törődő pénzemberek által történt szítása, és

Ø   történelmi sebek okoztak

v  Milyen formái gyakorolhatók a kiengesztelődésnek nagyobb közösségek szintjén?

Ø  Különféle találkozók, kulturális programok, sportrendezvények

Ø  Közös imádságok, bűnbánati liturgiák

Ø  Speciálisan kiengesztelődési találkozók

§  Családok számára rendezett kiengesztelődési találkozók

§  Egy közösséghez tartozó, de egymástól távol élő tagok közötti találkozók, megbeszélések, lelkigyakorlatok

§  Azonos területen élő, különböző etnikumhoz tartozó emberek között

§  Különböző vallási közösségek tagjai között

§  Speciális magyar téma: az anyaországtól elszakadt különböző területeken élő magyarok között

§  Szomszéd népek között, különösen, ha erősek (voltak) az ellentétek

Ø  Az ilyen találkozókon szimbolikus cselekedeteknek, kölcsönös bocsánatkéréseknek és megbocsátásoknak, közös (engesztelő) imádságoknak, énekeknek különösen nagy ereje van.

Korunknak legfontosabb feladata a kiengesztelődés: egyének és közösségek, országok és népek kiengesztelődése és békében élése Istennel és egymással. A kiengesztelődés globalizált világunkban élet-halál kérdés. Ha gyakoroljuk, valósítjuk, erőfeszítéseket teszünk érdekében, talán még megmenekülhet az emberiség az oly sok oldalról fenyegető veszedelmektől és pusztulástól.