Elmélkedések

Szentháromság vasárnapja

Beküldve: Vasár- és ünnepnapokra

Az ember Isten képére teremtetett. Isten pedig Szentháromság. Éppen ezért mindaz, ami a Szentháromság életében megtalálható, annak ott kell lennie az emberiség életében is, személyes, gazdasági, politikai és kulturális szinten egyaránt. Ha mégsincs ott, akkor az az emberiség szegénységi bizonyítványa, a Szentháromság Egyistentől való eltávolodásának a jele, mutatkozzék ez akár a gazdasági, szociális emberi kapcsolatok, akár a teológia területén. Ha nem látszik ezeken a területeken az emberiség Istenhez tartozása, ha nem tükröződik ezekben a Szentháromság képiség, akkor nagy megtérésre és megújulásra van szüksége az emberiségnek.

A Szentháromság titka önmagában felfoghatatlan. Magunktól nem tudunk rájönni, sem a tényére, sem a hogyanjára. De Isten kinyilatkoztatta nekünk. Jézus beszél az Atyáról és a Szentlélekről, és hármuk kapcsolatáról. Ennek alapján mi is beszélhetünk, elmélkedhetünk róla, bár a puszta beszéd önmagában veszélyeket is rejt magában. A Krisztus Követésében szerepel ez a mellbevágó mondat: mit használ neked ha magasröptű doglgokat tudsz mondani a Szentháromságról, de ugyanakkor nem vagy tetszésére a Szentháromságnak.

Húsvét 2017

Beküldve: Vasár- és ünnepnapokra

A Megváltót eltemették, három napon át a Föld mélyében nyugodott. Ez az Ő ott tartózkodása a Föld újjászületésének a kezdete.

  • Még ha évszázadokon keresztül is fog szülési fájdalmaiban időzni, egyszer levethet magáról minden enyészetet, és ismét szűzzé, tisztává, újjá válhat.

Sok jel arra mutat, hogy nincs már messze ez az újjászületés.

A Föld számára a Megváltó földre érkezése, sírban nyugovása minden áldásnak a forrása

  • A Föld angyala így imádkozik Húsvétkor
    • „Add áldásodat a Földre, ó Urunk, Te, Aki a Földet abban a kegyelemben részesítetted, hogy körülzárhatott, hogy a sírban való nyugvásod idején Veled lehettek a gyolcs és a fűszerek olaja! Áldd meg a földet, amelyen apostolaid és tanítványaid fognak járni, hogy hirdessék a Te szavadat! Áldd meg a kenyeret, amelyet papjaid átváltoztatnak a Te Testeddé! Áldd meg a bort, amely a lelkek megmentésére a Te Véreddé lesz átváltoztatva! Áldd meg az olajat és a tömjént! Áldd meg kelyheid számára az aranyat és gyertyáid számára a viaszt! Áldd meg a virágokat örömödre és a gyümölcsöket tiszteletedre! Áldj meg minden életet ezen a Földön, hogy Neked szolgáljon, mert amit Te cselekszel, az jó. Jöjj, ó Urunk, hogy jegyesed felölthesse koszorúját, és Alleluját énekelhessen!”

Amikor Urunk és Üdvözítőnk a Kereszten elvérzett, és legkeserűbb elhagyatottságában felkiáltott az Atyához, megtörő szeméből egy könnycsepp csordult ki.

  • Az Úr utolsó könnycseppjét  kezeivel egy angyal fogta fel, úgy, hogy drágagyöngyként nyugodhasson abban. Urunknak ez az utolsó könnycseppje drága kincs minden embernek. Ez számunkra már egy húsvéti könnycsepp.
    • mert egyetlen embernek sem kell Urunk halála óta ezt az elhagyatottságot elszenvednie.

Jézus ott várakozik szívünk kapuja előtt, amíg ki nem nyitjuk számára. Ő nem hagy egyedül bennünket.

Urunk elhagyatottsága megnyitotta számunkra a gyermek Atyjánál való rejtettségét, védettségét.

Még a bűn sem tud olyan messzire kivetni ebből minket, hogy saját akaratunk ellenére ISTEN-nélküliek, ISTENTŐL elhagyottak maradjunk, mert az Úr utánunk jön.

Ha a keserű elhagyatottság órái jönnénk is el, tekintsünk erre a könnycseppre, ebben tükröződik ISTEN egész szeretete.

Akkor felismerjük, milyen közel jött hozzánk ISTEN, hogy segítsen, vigasztaljon, és a közelünkben maradjon.

Ki részesülhetett először a feltámadás örömhírében?

  • Habár a Szűzanya sehol nincs a húsvéti Evangéliumban név szerint megemlítve, mégis ő volt az első, aki csendben és rejtve imádhatta a Feltámadottat. Ezt mondta Szent II. János Pál pápa, és sok misztikus is ezt így látta. Nem is lehetett ez másként.
    • Képzeljük el, hogy a hajnal első sugarával megjelent Jézus szent édesanyjának. Mária hogyan imádta őt, majd pedig Szent Fia hogyan ölelte magához.
    • Vajon milyen lehetett ez a találkozás, ez az ölelés?

Ha ott lehetett volna a Szűzanya a Gecemáni kertben nagycsütörtök éjjelén, talán nem lett volna olyan borzalmas Szent Fia számára az a gyötrő elhagyatottság.

Ugyanígy, ha végig mellette lehetett volna elfogatásakor és a borzalmas kínzások alatt.

  • Bár ki tudja... lehet hogy csak még nagyobb lett volna a szenvedése, mert látnia kellett volna, hogyan szenved Édesanyja az ő szenvedésének a látásától…

Egyiküknek sem adatott meg, hogy egymás jelenlétéből vigaszt merítsenek. Csak a keresztúton egy találkozás erejéig, és a kereszt alatt, az agónia pillanataiban adatott meg ez  számukra.

De nekünk megadatik – és Jézus ezt éppen a kereszten haláltusájában ajándékozta nekünk, amikor édesanyánkul adta őt – hogy bármilyen legyen is a mi szenvedésünk és elhagyatottságunk, Jézus és a Szűzanya ott vannak velünk.

Abba a feltámadás utáni első boldog ölelésbe beleölelnek minket is, minnyájunkat egyenként, mert Jézus az ő istenségénél fogva, és a Szűzanya – a neki adott édesanyai hatalommal – mindnyájunkat egyenként, teljesen egyedi módon szeret.

Maradjunk meg az egész Húsvét folyamán ebben a boldog ölelésben – és utána is.

Azt kívánom mindnyájunknak, hogy legyen ilyen boldog húsvéti ölelés minden szentmise, minden szentáldozás, minden szentségimádás számunkra.

Vízkereszt 2017

Beküldve: Vasár- és ünnepnapokra

Kevés olyan bibliai elbeszélés van, ami annyira megmozgatta sokak fantáziáját, de a kutatást és a gondolkodást is, mint a „napkelet országából” érkező „mágusokról” szóló - írja XVI. Benedek pápa a Jézus Krisztursól szóló könyve 3. kötetében. Ezt a történetet hallottuk a mai evangéliumban.

Kik voltak ezek a mágusok?

Mária istenanyasága 2017.

Beküldve: Vasár- és ünnepnapokra

XVI. Benedek pápa ír arról a Názáreti Jézus életéről szóló könyvének harmadik kötetében, hogy az egyik szentírástudós Karl Barth hívta fel a figyelmet arra, hogy két pillanat van Jézus történetében, amikor Isten közvetlenül beavatkozik az anyagi világba

  • „az egyik a Szűztől való születés a másik a feltámadás a sírból, ahol Jézus nem maradt ott, és nem enyészett el”.

Bűnbánat, új élet

Beküldve: Vasár- és ünnepnapokra

A C sorozat 11. vasárnapja

A mai olvasmányok alaptémája a bűn, a bocsánatkérés, a bűnbocsánat, és az ezek nyomán támadó új élet

Dávid vétkezett. Nátán próféta bűnbánatra inti. Rámutat bűnének a következményeire

  • Hasonlókkal bűnhődik, mint ahogyan vétkezett
    • „Kard által elveszítetted a hetita Uriját, hogy elvehesd a feleségét.

Nos, a kard sose fordul el házadtól, amiért megvetettél, és elvetted a hetita Úrijától a feleségét, hogy a te asszonyod legyen”.

  • Dávid elismeri vétkét
    • „Vétkeztem az Úr ellen!”
  • A zsoltárnak is Dávid a szerzője, könyörög benne a bűnbocsánatért
    • „Bocsásd meg, Uram bűnömet, * vétkeim terhét vedd el rólam.

Bűnömet eléd tártam, *  nem rejtettem el vétkemet előled. Így szóltam: + ,,Gonoszságomat megvallom, Uram”.

  • Isten elfogadja bűnbánatát
    • „Íme, az Úr is megbocsátja bűnödet, s nem halsz meg.”
    • Dávid is nyugtázza a zsoltárban isten bocsánatát
      • „Te megbocsátottad vétkemet”.

Az evangéliumban is egy bűnbánó jelenetnek vagyunk a tanúi

  • Mária Magdolna a farizeus házában könnyeivel öntözi Jézus lábait, csókolgatja és hajával törli le, majd illatos kenettel keni meg. Így fejezi ki bűnbánatát és szeretetét Jézus iránt.

Jézus kijelenti a kajánul figyelő asztaltársaság előtt

  • „Sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett”.

Majd odafordul az asszonyhoz

  • „A hited megszabadított téged. Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”

A farizeusokkal való párbeszédből és a szentleckéből a bűnbocsánat további részleteibe nyerünk betekintést

  • Ha ellenünk vétkezett valaki és bocsánatot kér tőlünk, a magunk nevében megbocsáthatunk. De a többi bűnök megbocsátására nincs hatalmunk. Ez tudják a farizeusok is, és Jézus bűnbocsánata elgondolkodtatja őket.
    • „Ki ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?”

A szentleckéből válik nyilvánvalóvá, hogy a bűnbocsánat isteni tett.

  • Jézus Isten, és az ő bocsánata valami nagyon fontosat eredményez.
  • Az ő bocsánata által igazzá, vagyis Isten előtt kedvessé válik az ember.

Mi a bűnbocsánat hatása, következménye?

  • A bűnbocsánat által új életet nyer az ember.
    • Már nem a maga életét éli, hanem Isten életét kezdi el élni.

Ennek az életnek kell kibontakoznia az emberben, hogy azután az ember elmodhassa magáról azt, amit Pál apostol elmondott:

  • „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem”.

Hogyan bontakozik ki ez az új, isteni élet az emberben?

  • Az ismételt bűnbánattartások által, a gyakori gyónások által
  • Az Isten igéjével való gyakori táplálkozás által
    • a Szentírásról való elmélkedés által
  • A Jézus testével való gyakori táplálkozás által
    • a gyakori méltó szentáldozások és szentségimádások által.
  • Az Istentől kapott szeretet továbbadása által
    • Az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlása révén, amelyre a mindennapokban rengeteg alkalmunk nyílik